Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Habár a kérdés nem része a washingtoni csúcstalálkozó hivatalos napirendjének, úgy tűnik, egyre több tagállam vezető politikusa tartja szükségesnek, hogy – a Kína jelentette növekvő biztonsági kockázat okán – a szövetség egy katonai együttműködést segítő, összekötő irodát telepítsen Japán fővárosába, Tokióba.
Természetesen az idei NATO-csúcson a szövetséges országok állam- és kormányfői nem döntenek majd új tagállam felvételéről, ahogyan a tokiói intézmény létrehozása is várat még magára.
Azonban egyes európai vezetők szerint egy ilyen iroda jelentené az első lépést ahhoz, hogy a NATO szorosabbra fűzze viszonyát az ázsiai demokráciákkal (Ausztráliával, Új-Zélanddal, Japánnal, Dél-Koreával és a Fülöp-Szigetekkel), és védelmükben is markánsabb szerepet vállaljon. Viszont az intézkedés szinte biztosan feldühítené Kínát, Észak-Koreát és Oroszországot.
Európa nem merte támogatni
A csendes-óceáni térségbe kihelyezett összekötő iroda ötletét még tavaly vetette fel a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg. A hamarosan leköszönő vezető tervét azonban Emmanuel Macron francia elnök mellett több más állam- és kormányfő határozottan ellenezte, mert szerintük az felesleges feszültségekhez vezetne Kínával. A szövetség néhány tisztségviselője, köztük Stoltenberg valamint az Egyesült Államok egyes vezető politikusai viszont továbbra is azt sürgetik, hogy a NATO terjessze ki a Kínáról folytatott beszélgetéseit.
Annak ellenére, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök által szorgalmazott határozott regionális fellépés – valamint a baráti viszony a háborús agresszor Oroszországgal – sok európai vezetőt aggaszt, Kína továbbra is az európai NATO-országok egyik legfontosabb beruházási partnere. A kontinens mély gazdasági összefonódása a távol-keleti országgal pedig jelentős óvatosságra ad okot, amikor a szövetség keleti irányú kiterjesztéséről van szó.
A skandináv országok ismét felvetették, Ázsiában meglepően gondolkodnak róla
Pedig a napokban mind a svéd külügyminiszter, Tobias Billström, mind a dán miniszterelnök, Mette Frederiksen nyíltan beszélt arról, hogy támogatja a tokiói NATO-iroda létrehozását. A svéd szakpolitikus egy interjúban kifejtette, nem lehet elvárni, hogy az ázsiai partnereket érdekeljék Európa biztonsággal kapcsolatos aggodalmai, ha minket közben nem érdekelnek az övéik. A dán kormányfő pedig egyenesen egy lapon említette Pekinget Moszkvával:
Úgy gondolom, hogy túl naivak voltunk Oroszországgal, és túl naivak voltunk Kínával kapcsolatban is
– nyilatkozta Mette Frederiksen, dán miniszterelnök.
Ázsiában azonban kicsit eltérő a megítélés az együttműködés szükségességéről. A Foreign Policy című lapnak névtelenül nyilatkozott az egyik indo-csendes-óceáni ország diplomatája, aki teljesen jelentéktelennek ítélte az irodát, miközben válságos képet festett a világban uralkodó háborús feszültségről.
A diplomata szerint Ázsiában jelenleg senki sem törekszik arra, hogy a NATO-iroda megvalósuljon, és nem azért, mert nem szeretnének szorosabb katonai együttműködést az észak-amerikai és európai partnerekkel. Hanem azért, mert szerinte Kína az utóbbi két évben megmutatta, hogy elkötelezett az orosz hadipar újjáépítése és az Ukrajna elleni háború <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/07/11/kina-nato-egyesult-allamok-feszultseg-csendes-ocean/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!