2025. március 13., csütörtökMa Krisztián, Ajtony napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
2025.03.13. Krisztián, Ajtony Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 399,00 Ft | USD: 367,00 Ft | CHF: 416,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Putyin úgy gondolhatja, hogy muszáj megtámadnia a NATO-t

Hirdetés

Putyin úgy gondolhatja, hogy muszáj megtámadnia a NATO-t

Amikor az ukrajnai háború elkezdődött, az orosz elit sokkos állapotba került. Ahogy a Nyugat szankciókat és beutazási tilalmakat vezetett be, Oroszország gazdag és politikai kapcsolatokkal rendelkező polgárai azt láthatták, hogy korábbi életüknek vége. A harctéri veszteségek gyorsan szaporodtak, sokan katasztrofális hibának tartották az inváziót.

„Az az Oroszország, amelyet mélyen szeretünk, idióták kezébe került” – mondta Roman Trocsenko, az ország legnagyobb hajóépítő vállalatának korábbi vezetője egy másik üzletembernek egy 2023 áprilisában kiszivárgott telefonbeszélgetésben. „Bizarr, elavult, tizenkilencedik századi ideológiákhoz ragaszkodnak. Ennek nem lehet jó vége. Katasztrófával fog végződni.”

Egy másik kiszivárgott beszélgetésben a híres zenei producer, Joszif Prigozsin (nem rokona Jevgenyij Prigozsinak) „kib…ott bűnözőknek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt és kormányát. Az invázió idején külföldön tartózkodó oligarchák közül néhányan nem voltak hajlandók visszatérni Oroszországba, köztük Mihail Fridman, az ország legnagyobb magánbankjának tulajdonosa – írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent riportjában Mihail Zigar, a Der Spiegel kolumnistája, az egykori orosz független televíziócsatorna, a TV Rain alapító-főszerkesztője, aki a háború kitörésének harmadik napján hagyta el Oroszországot. 

Hirdetés

Két munkás áll egy lakóépület előtt, amelyet az orosz repülőgépek bombázása rombolt le 2022. április 6-án az ukrajnai Borodjanka városában

Két munkás áll egy lakóépület előtt, amelyet az orosz repülőgépek bombázása rombolt le 2022. április 6-án az ukrajnai Borodjanka városában

Fotó: Global Images Ukraine / Getty Images Hungary

De ez akkoriban volt. Ahogy közeledett 2023, az elit elkezdte támogatni a háborút. Több zenész turnéra indult a megszállt területeken. Októberben Fridman visszatért Londonból Moszkvába, miután úgy döntött, hogy a szankciókkal sújtott nyugati élet elviselhetetlen, az oroszországi helyzet pedig viszonylag kényelmes. És nem készültek újabb felvételek a háború miatt morgolódó oligarchákról. Valójában nehéz elképzelni, hogy később ilyen beszélgetések elhangozhattak volna.

Az orosz elit megtanulta, hogy ne aggódjon a konfliktus miatt. Arra a következtetésre jutottak, hogy az invázió – még ha nem is támogatják teljes mértékben , az élet elviselhető ténye. Ennek eredményeképpen annak az igénye, hogy megkérdőjelezzék a Kreml döntéseit teljesen eltűnt. És ahelyett, hogy arról vitáznának, hogy támogassák-e Putyint, az orosz elit most egy másik kérdést vitat meg: hogyan érhet véget a háború.

Rájöttek, hogy nem kell félni a háborútól

Több oka is van annak, hogy az orosz elit Putyin felé fordult. Az egyik az, hogy óvatosabbak lettek, mivel Moszkva keményen fellép az ellenvéleményekkel szemben. Egy másik, ezzel összefüggő ok az, hogy megértették, hogy értelmetlen a tiltakozás. De talán a legnagyobb oka a változásnak az, hogy az inváziót alapvetően más megvilágításban kezdik látni. Ma már úgy vélik, hogy Oroszország győzedelmeskedni fog. Moszkva ugyanis ha lassan is, de folyamatosan győzelmet arat a csatatéren. Oroszország túlerőben van, a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás pedig egyre csökken, ami veszélyezteti Ukrajna katonai utánpótláshoz való hozzáférését.

„Rossz győztesként kitaszítottnak lenni, de még rosszabb vesztesként kitaszítottnak lenni” – mondta a szerzőnek egy háttérbeszélgetésen egy orosz oligarcha, aki korábban kritizálta a háborút, de most úgy tűnik, megérti azt. Az oligarcha szerint Oroszországban minden megváltozott: a Putyinhoz való hozzáállás, az Ukrajnáról alkotott nézetek és a Nyugatról alkotott nézetek is. „Meg kell nyernünk ezt a háborút” – mondta nekem.

Különben nem hagynak minket élni. És persze Oroszország összeomlana.

Ezzel a perspektívaváltással az oligarchák most arról vitatkoznak, hogy Ukrajnában milyen feltételek mellett lehetne győzelmet aratni. A relatív optimisták számára bármilyen nagyobb sikeres offenzíva elég lenne. Szerintük egy ilyen győzelem kielégítené Putyint, és megtörné Ukrajna akaratát, hogy további területeket szabadítson fel, még ha nem is riasztja el az országot attól, hogy megvédje azt, ami megmaradt. Egy ilyen offenzíva legvalószínűbb célpontja Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa.

Egy teljes támadás Harkiv ellen borzalmas lenne. A város, amely 1919 és 1934 között Ukrajna fővárosa volt, a háború kitörése előtt az ukrán és az orosz kultúra, tudomány és oktatás központjaként működött. Ha Oroszország megpróbálja elfoglalni, Harkiv megmaradt infrastruktúrája szinte teljesen meg fog semmisülni, ami gyors elnéptelenedéshez vezet, mivel az amúgy is szűkös alapvető szolgáltatások fenntartása lehetetlenné válik. Azoknak az embereknek, akik itt maradnak, orosz megszállás alatt kell majd túlélniük.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/07/04/haboru-orosz-ukran-konfliktus-oroszorszag-elit-tamogatas-nato/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Viharos amerikai kormányülés: Elon Muskot lehazugozta a közlekedési miniszter

A Trump-adminisztráció több tagja is verbális összetűzésbe került a DOGE főnökével, aki – amint azt …