Hosszú idő után lezárult egy kereskedelmi birodalom története, amely több mint két évtizeden át uralta a kínai ingatlanpiacot, hozzávetőleg 300 milliárd eurós adóssággal. Ez nemcsak egy vállalat csődjét, hanem a gyors kínai ingatlanfejlesztési korszak végét is jelenti.
A bíróság vádpontjai között a következők szerepeltek: illegális betétek nyilvános gyűjtése, értékpapír-csalás, illegális hitelezés, pénzügyi alapok elsikkasztása, értékpapírok csalárd kibocsátása, lényeges információk szabálytalan közzététele, társasági vagyon elsikkasztása, köztisztviselők megvesztegetése, pénzügyi forrásokkal való visszaélés, tiltott forrásgyűjtés és a lakossági betétek jogellenes bevonása.
A teljes összeg körülbelül 303 milliárd euró, ami a 2025-ös magyar GDP 14-szeresének felel meg.
A történet 1997-ben indult, amikor Hszü Csia-jin Kantonban megalapította az Evergrande Real Estate-et, egy kis magán ingatlancéget, amely 2009 novemberében került be a hongkongi tőzsdére. Ez lett a legnagyobb nem állami kínai vállalat, amely Hongkongban bejutott a tőzsdére.
Kína 2008-as 4000 milliárd jüanos gazdaságélénkítő csomagja, amelyet a nemzetközi pénzügyi válság kezelésére indítottak el, országszerte nagy léptékű építkezésekhez és az alapvető infrastruktúra fejlesztéséhez vezetett. Az Evergrande a tőzsdei bevezetés után a gyors terjeszkedés aranykorába lépett. Az értékesítési profit 2010-ben elérte az 50,4 milliárd jüant (körülbelül 4,9 milliárd euró 2010-es árfolyamon), míg 2020-ban az értékesítés 723 milliárd jüan volt (körülbelül 91,9 milliárd euró 2020-as árfolyamon), ami több mint 14-szeres gyors növekedést jelent egy évtizeden belül.
Az üzleti logika mögött a magas tőkeáttétel, a magas forgalom és az adósságvezérelt növekedés kombinációja állt. Ebben az időszakban sok kínai ingatlancég is ezt a stratégiát követte. Hszü Csia-jin ezzel a módszerrel vált Kína leggazdagabb emberévé, személyes vagyona meghaladta a 290 milliárd jüant (körülbelül 3,7 milliárd euró 2018-as árfolyamon). Az Evergrande működési lánca sok éven át hibátlanul működött: viszonylag magas áron szereztek meg beépítendő területet, majd ezekkel a telkekkel magas értékű bankhitelt kaptak, gyorsan elkezdték az építkezéseket, ezzel párhuzamosan folyamatosan készpénzt gyűjtöttek az újabb és újabb előértékesítéssel. És ami a legfontosabb, az ezekbe az alapokba befolyt pénzt közvetlenül a következő felvásárlási körbe csatornázták be ahelyett, hogy befejezték volna a már eladott és megkezdett ingatlanokat. Ez a modell rendkívül hatékonynak bizonyult a kínai ingatlanpiac növekedési szakaszában a 2010-es években.

A probléma azonban az volt, hogy Hszü Csia-jin veszélyes pénzügyi tőkeáttételt épített be ebbe a modellbe. Többféle csatornán keresztül gyűjtött pénzt, beleértve az amerikai dollárkötvényeket és vagyonkezelési termékeket, és mesterségesen felfújta a bevételt. Ezzel egyidejűleg a vezetés kivontaa társaság eszközei. A buktatókat Hszü Csia-jin már 2018-ban maga is észlelte, ekkor gyorsan létrehozott Amerikában egy családi vagyonkezelőt 2,3 milliárd jüan értékben (körülbelül 294 millió euró 2018-as árfolyamon), amelynek kedvezményezettje a két fia lett. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag sikerült kimentenie a saját vagyonát és kivonni azt a kínai hatóságok látóköréből.
2020-ban Kína bevezette a Három Vörös Vonal politikáját, ami az ingatlanpiac esetében az addigi ösztönzésről a szigorú ellenőrzésre való átállást jelentette. Ez a politika az ingatlancégeket arra kényszerítette, hogy feladják a korábbi magas tőkeáttételes módszereket, és ebből a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2026/04/19/kina-ingatlanepites-evergrande-csod-bukas-hszu-csia-jin/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!