Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Politikai kurzusváltás zajlik az országban, a kulturális szféra pedig kiemelten figyeli, milyen változások várhatók az intézményrendszerben. Az országgyűlési választásokat követően Turi Attilát, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökét írásban kérdeztük arról, hogyan tekint az új kormányzati ciklusra, tartanak-e a köztestületet érintő esetleges átalakításoktól, és hogyan képzeli el az együttműködést az új kulturális kormányzattal.
Turi Attila az Indexnek adott interjúban egyebek mellett arról beszélt, hogy
- az MMA köztestületként nem folytat pártpolitikai tevékenységet, munkájukat a szakmaiság és a sokszínűség vezérli,
- az akadémia nyitott és elkötelezett a mindenkori kormányzattal való korrekt párbeszédre a kultúra finanszírozását és jogi környezetét illetően,
- a Medián felmérésére hivatkozva kiemelte, hogy az akadémia a közvélemény körében magas, 72 százalékos elégedettségi mutatóval rendelkezik,
- az MMA a szervezet belső reformjai helyett a magyar kultúra egészét érintő, hosszú távú stratégiai célokra, különösen az oktatásra és a közösségépítésre fókuszál.
Félelem helyett nemzeti identitás
Hogyan értékeli a választási eredményt a Magyar Művészeti Akadémia?
A Magyar Művészeti Akadémiának számos közfeladatát nevesíti a létrehozásáról szóló törvény, ezek közé azonban nem tartozik az országgyűlési választások eredményének értékelése. Munkánk fókuszában változatlanul a művészeti értékek létrehozása, művészeti hagyományaink éltetése és a kortárs művészeti élet támogatása áll. Ezeket a célokat – a törvény szellemisége szerint – a magyar kulturális élet irányítóival és résztvevőivel együttműködve lehetséges hatékonyan megvalósítani.
Milyen konkrét párbeszédre készülnek az új kormányzattal a kultúrafinanszírozás rendszerének fenntarthatósága és az MMA jelenlegi költségvetési támogatottságának biztosítása érdekében?
Alkotmányos köztestületként működő akadémiánk – feladatellátásából adódóan – nem csupán nyitott az érdemi párbeszédre a hazai kulturális élet kereteit meghatározó financiális és jogi környezetet érintően a mindenkori kormányzattal, de ez kifejezett kötelezettsége is. A 341 akadémikust, 9 tagozatot, 7 regionális műhelyt, közel 1000 köztestületi tagot, több mint 2000 korábbi és jelenlegi művészeti ösztöndíjast magában foglaló és egy mára már – a Pesti Vigadó, a Műcsarnok, a Magyar Építészeti Múzeum, az akadémiai kiadónk, illetve a művészetelméleti kutatóintézetünk izgalmas művészeti rendezvényei és alkalmai révén – sokszínű, ráadásul élénk és eleven nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező intézménycsaláddá vált Magyar Művészeti Akadémia és az új kulturális kormányzat korrekt és méltányos együttműködése – a nemzet szolgálata érdekében – minden érintettnek elemi érdeke. Erre figyelemmel várjuk a közös munkát a kormányzattal.
Mennyire tartanak az intézmény jogállását érintő koncepcionális változásoktól?
1992 január végén alakult meg Makovecz Imre vezetésével a Magyar Művészeti Akadémia – egyesületi formában. Alapító atyáink közül hárman – Bodonyi Csaba, Melocco Miklós és Schrammel Imre – még velünk vannak. Az általuk és a magyar művészeti élet kiválóságai által is fémjelzett szellemi közösség 2011-ben köztestületi státuszt nyert el, s az elmúlt másfél évtizedben a magyar kulturális élet mértékadó, meghatározó közösségévé vált.
Eredményeinket a társadalommal való közös együttműködésben értük el; jövőnket nem a félelem, a bizonytalanságoktól való tartózkodás, hanem a köztestület létrehozatalának és működésének alapvető célja határozza meg:
törvényi feladatainkat szem előtt tartva vállaljuk annak felelősségét, hogy egy erős, az európai kultúra szerves részét képező nemzeti identitás éltetéséhez és formálásához tevékenyen hozzájáruljunk.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!