Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentése szerint a világon tavaly minden 69. ember elhagyta lakóhelyét. A konfliktusok és üldöztetések elől menekülők többsége általában a saját országa közelében marad: 2023 végére a menekültek 69 százaléka szomszédos államokban talált menedéket, hasonlóan 2022-höz. Az alacsony jövedelmű országok továbbra is aránytalanul nagy terhet viselnek a világ menekültjeinek befogadásában. Ezek az országok a világ népességének kilenc százalékát és a globális bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,5 százalékát képviselik, mégis a menekültek 17 százalékát fogadják be. Példaként említhető Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Szudán és Uganda.
2023 végén a legnagyobb menekültpopulációnak Irán, Törökország és Kolumbia adott otthont. Európában Németország követi őket a listán 2,6 millió nemzetközi védelemre szorulóval, köztük 1,1 millió ukrán állampolgárral. Az elmúlt évtized során egyébként ezekben a befogadó országokban a menekültek száma folyamatosan nőtt. A kivétel Törökország, ahol 2021 óta 14 százalékos csökkenést tapasztaltak.
Jobb a helyzet, mint tavaly ilyenkor – bár ez attól függ, honnan nézzük
Napjaink menekültválsága a világ legtöbb régiójához képest a sokkalta fejlettebb Európában tehát leginkább Németországot érinti. Azonban az illegális határsértéssel a kontinensünkre érkező gazdasági bevándorlók áradatának menedzselése több országnak is mindennapi feladata.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hét európai migrációs útvonalat tart számon, az ezeken észlelt szárazföldi vagy tengeri határsértésekről pedig havonta tesz közzé jelentést.
A legutóbbi az idei első fél évet veti össze a tavalyi év azonos időszakával.
A beszámoló összeurópai szinten közel 95 ezer átlépési kísérletről számol be, ami körülbelül 30 százalékos csökkenést jelent 2023 első fél évéhez képest. Változatlanul a közép-mediterrán folyosó a legaktívabb: a máltai és különösen az olasz partoknál 4500 illegális – főként bangladesiekhez, szíriaiakhoz és tunéziaiakhoz köthető – belépési kísérlet történt júniusban, a teljes fél évben pedig 25 ezernél is több. Ugyanakkor ez a tavalyi év azonos időszakához képest 61 százalékos csökkenést jelent. Az észlelések száma szerinti lista második helyén, csaknem 25 ezerrel, a kelet-mediterrán útvonal áll. Itt azonban – szemben a Földközi-tenger középső medencéjével – 75 százalékos növekedés volt tapasztalható.
Más kép rajzolódik ki, ha a legnagyobb növekedés szerinti sorrendet állítunk fel. A helyzet ugyanis mind közül a nyugat-afrikain súlyosbodott leginkább: az Atlanti-óceán veszélyes vizeit mintegy 20 ezren, 174 százalékkal többen választották. A migránsok többségének származási országaként Malit, Szenegált és Marokkót állapították meg. 148 százalékos növekedéssel, 6700 határsértéssel a kelet-európai folyosón is súlyosabb a helyzet, mint egy éve.
Egy éve a tavalyi év első fél évéről közölt jelentésében a Frontex arról számolt be, hogy 2016 óta nem látott migrációs nyomás alatt áll Európa, ugyanis 40 százalékkal volt akkor magasabb a határsértések száma, mint 2022 első fél évében. A romló tendencia hátterében a közép-mediterrán útvonal 115 százalékos növekedése állt, miközben a többi útvonal mindegyikén (!) csökkent a forgalom. A migrációs válság 2023-hoz képest való mérséklődése tehát relatív: egyes érintett országoknak könnyebbséget, míg másoknak nehézséget hozott a 2024. január–júniusi periódus.
Pesszimista német önkormányzatok, optimista brit kormány
A migráció és annak kezelése, a határok védelme, valamint az integráció kihívásai az európai országok többségében már régóta gerjesztenek belpolitikai vitákat. A német Városok és Települések Szövetsége például éppen azt állítja, hogy a korábbinál enyhébb […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/07/20/menekult-utvonal-europa-afrika-tenger-frontex/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!