A kínai közösségi médiában tavaly közzétett videón több mint 100 japán gyerek látható, akik feltehetően egy sanghaji általános iskolába jártak, és az iskola udvarán gyülekeztek. Kínai feliratok idézték a csoportot vezető két diákot, akik kiabáltak: „Sanghaj a miénk. Hamarosan egész Kína is a miénk lesz”.
Az üzenetek riasztóak voltak Kínában, amelyet Japán a második világháború alatt megszállt. Csakhogy a jelenet valójában egy japán általános iskolában játszódott le. És a diákok nem Kína elleni gyűlöletet szítottak, hanem esküt tettek, hogy tisztességesen játszanak egy sporteseményen − írja riportjában a The New York Times.
Az iskolai videóhoz hasonló idegengyűlölő online tartalmak jelenleg is heves vita tárgyát képezik Kínában. Múlt héten egy kínai férfi Kelet-Kínában megkéselt egy japán nőt és fiát. Két héttel korábban egy iowai főiskoláról érkezett négy vendégtanárt késeltek meg Kína északkeleti részén. Egyesek azonban Kínában megkérdőjelezik az online beszéd szerepét a valós erőszak szításában.
Kínának van a világon a legkifinomultabb rendszere arra, hogy cenzúrázza az internetet − ha akarja. A kormány szigorú szabályokat állít fel arra vonatkozóan, hogy mit lehet és mit nem lehet mondani a politikáról, a gazdaságról, a társadalomról és az ország vezetéséről. Az internetes cégek cenzorok hadseregét vetik be. A magánszemélyek általában öncenzúrát gyakorolnak, mert tudják, hogy a posztjaik miatt törölhetik a közösségi média fiókjukat − de akár még börtönbe is kerülhetnek.
A kínai internet mégis tele van gyűlöletbeszéddel a japánok, amerikaiak, zsidók és afrikaiak, valamint a kormányt bíráló kínaiak ellen. A Japánról és az Egyesült Államokról szóló hamis információk rendszeresen vezetik a keresési listákat, és rengetegen újraosztják őket.
Az elnök is támogatja a nacionalista retorikát
Azt, hogy mi történik az online térben, befolyásolja az erősödő nacionalizmus, amelyet Kínában Hszi Csin-ping elnök is támogat. Kína egyik válasza a riválisaival szembeni feszültségek súlyosbodására a „farkasharcos” diplomácia, amely kifejezés a geopolitika ultranacionalista és gyakran ellenséges megközelítésének leírására szolgál.

Természetesen az online gyűlöletbeszéd és dezinformáció nem csak Kínára jellemző. A kínai kormány azonban egy jól működő közvélemény-formáló gépezetet működtet,
amely tolerálja, sőt bátorítja az ilyen jellegű üzeneteket, ha azok bizonyos országok és azok polgárai ellen irányulnak.
A hatóságok elhallgattatják azokat a hangokat, amelyek megpróbálják helyreigazítani a valótlanságokat, vagy megpróbálnak szót érteni azok terjesztőivel. Az internetes cégek pedig a soviniszta tartalmak által kiváltott online forgalomból kaszálnak. A közösségi média influenszerei, valamint a Hszi korszak néhány legmagasabban jegyzett értelmiségije és írója pedig forgalmat és bevételt generálnak.
2023 februárjában a kínai állami média széles körben foglalkozott egy mérgező vegyi anyagokat szállító vonat kisiklásával az ohiói East Palestine-ban. Az influenszerek számos összeesküvés-elméletet gyártottak. Az egyik az esetet az 1986-os nukleáris baleset, Csernobil megfelelőjének nevezte, és azt állította, hogy Ohio nagy része lakhatatlanná vált. Az elmélet azt állította, hogy az amerikai kormány és a mainstream média megpróbálta eltussolni az esetet, hasonlóan ahhoz, ami Csernobil esetében történt.
Egyre kevesebb tere van a szólásszabadságnak
Tuan Lian, egy online félretájékoztatási tanácsadó, akinek 1,7 millió követője van a Weibo közösségi médiaplatformon, egy olyan cikket tett közzé a tragédiáról, amely megpróbálta elválasztani a tényeket az álhírektől. Arra buzdította a nyilvánosságot, hogy ne dőljenek be a félretájékoztatásnak. A cikket több mint 1000-szer újraosztották − majd törölték. Weibo fiókját körülbelül három hónapra felfüggesztették, az online szabályok megsértésére […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!