Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mindössze két kábel köti össze a távoli sarkvidéki Svalbard szigetcsoportot a norvégiai szárazfölddel. Ezek juttatják el a sarki pályán keringő műholdak szinte minden adatát a világ többi részébe. Két évvel ezelőtt pedig ezek majdnem leálltak.
A norvég rendőrség május végén közzétett felvételein jól látszik az egyik Svalbard optikai kábel sérülése: a műanyagburkolat felhasadt, a kábel pedig szabadon maradt, és teljesen szétnyílt.
A 2022 januári, megoldatlan incidens, amely megszakította a SvalSat műholdak adatforgalmát és korlátozta a szigetcsoport légi közlekedését, figyelmeztető példaként szolgál arra, hogy mi történhet, ha a tengeralatti kábeleket – amelyek a globális kommunikációs hálózat nagy részét megalapozzák – elvágják. Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók az év elején éppen ezt tették, amikor az Ázsia, Afrika és Európa közötti kulcsfontosságú szűk keresztmetszetet vették célba – válaszul Izrael Hamász elleni gázai háborújára – írja riportjában a Foreign Affairs.
A veszély nem csak egy, vagy két területre korlátozódik. A NATO tisztviselői úgy vélik, hogy Oroszország egy évtizedek óta tartó programja az európai tengeralatti infrastruktúra feltérképezésére irányul annak érdekében, hogy felkészüljön egy esetleges konfliktusra a 32 országot tömörítő szövetséggel.
Tudjuk, hogy megvan a lehetőség arra, hogy kárt okozzanak, ha akarnak. Az orosz haditervezés része, hogy tudják, hol van az ellenség kritikus infrastruktúrája
– mondta egy magas rangú NATO-tisztviselő.
Az információk nagy része nyilvános
Az oroszoknak nem kell hatalmas erőfeszítéseket tenniük ahhoz, hogy megszerezzék azokat az információkat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy kárt okozzanak. A csővezetékek nagy részét közműszolgáltatók üzemeltetik, és az engedélyezési követelmények miatt a kábelek futási helyére vonatkozó adatok nagy része nyilvános.
Válaszul a NATO most egy tengeralatti infrastruktúra koordinációs csoportot hozott létre, amelynek katonai és polgári tisztviselők a tagjai, és amely jogosult a magánszektor vezető képviselőinek összehívására, és amelynek székhelye a szövetség tengerészeti parancsnokságán van, London Northwood külvárosában.
A kérdés az összes pont összekapcsolása és egy hálózat létrehozása
– mondta a NATO magas rangú tisztviselője az információ- és hírszerzési információcseréről.
Az ambiciózus erőfeszítés célja, hogy komoly számítástechnikai teljesítményt felhasználva megvédjék a világgazdaság nagy részét megalapozó hatalmas tengeralatti kábelhálózatot. Mivel szinte lehetetlen állandóan a tenger alatt járőrözni – ahhoz irreálisan sok tengeralattjáró kéne, különösen az Atlanti-óceánon –, a szövetségnek a számítógépekre kell támaszkodnia. A NATO-tagok a szoftver interfészekből és magukból a kábel- és csővezeték-üzemeltetőkből származó adatokra támaszkodva a magánszektorral együttműködve egy hatalmas riasztórendszert hoznak létre az Észak-Európában található több ezer mérföldnyi tengeralatti infrastruktúra számára, amely a kábelek érzékelőire, valamint a szélturbinákra szerelt akusztikus érzékelőkre támaszkodik, amelyek segítségével fel lehet fedezni a szabotázsakciókat.
A NATO folyamatai, úgy gondolom, még nagyon korai fázisban vannak. Alapvetően megpróbálják feltérképezni a lehetőségeket, amikor a jogokról és az érintett hatóságokról van szó. A tenger alatt az iparágat érintő különböző szabályozási rendszerek hatalmas skálájával kell szembenézni
– mondta Audun Halvorsen, a Norvég Hajótulajdonosok Szövetsége vészhelyzeti osztályának igazgatója, az ország korábbi külügyminiszter-helyettese.
Évszázados stratégia
A tengeralatti kábelek elvágásának stratégiája majdnem olyan régi, mint a modern hadviselés. Az első transzatlanti kábeleket 1866-ban fektették le. Nagy-Britannia az első világháború elején kezdte el a német tengeralatti kábelek elvágását, hogy szabotálja a kommunikációt – és a németek boldogan viszonozták a szívességet. Amikor az 1950-es években, a hidegháború kezdeti időszakában megkezdték a tengeralatti telefonkábelek fektetését, a szovjet halászhajók megrongálták a vízalatti kábeleket Új-Fundland partjainak közelében. Csak az amerikai haditengerészetnek több mint 40 ezer mérföldnyi aktív kábele van a tengerfenéken.
Mivel azonban az üvegszálas kábelek az internet korában a globális kommunikáció és kereskedelem alapjául szolgáló mindenütt jelenlévő infrastruktúrává válnak, a tengerfenék sebezhetősége egyre nő. Norvégia tengeralatti csővezeték-hálózata Európa […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/07/03/nato-tenger-alatti-kabelek-parancsnoksag-szabotazs-oroszorszag/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!