A főszabály szerint az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint általános hatáskörű polgári bíróság előtt kártérítést követelhet. Ebből a szövegezésből azonban nem következik az, hogy a munkajogi kártérítési felelősség szabályai helyett alkalmazandók – közvetlenül – a polgári jogi felelősség szabályai.
A vizsgált esetben a felperes munkavállalói hirtelen és tömegesen mondtak fel és kötöttek munkaszerződéseket az alperessel, aki történetesen a felperes versenytársa. Az elsőfokú bíróság szerint a munkavállalók listája, a munkaszerződési feltételek közül az alapbérnek (munkabérnek), egyéb munkabérelemeknek, a munkavégzés helyének, tartalmának és a munkarendnek a rájuk vonatkozó összeállítása üzleti titoknak minősül, mivel nem pusztán adatokról, hanem azok összeállításáról is szó volt. Az összeállítás nem az egyes elemeiben, hanem azok összességeként minősült titkosnak és az alperes ezt az üzleti titkot sértő magatartást a felperessel fennállt munkaviszonya idején tanúsította.
Amennyiben tehát üzleti titok megsértésének gyanúja merül fel, meg kell vizsgálni, hogy a fenti szempontok alapján mely bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért és mérlegelni kell, hogy ennek megfelelően mi lehet a maximuma a titoksértésből fakadó igényeknek.
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!