Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ) közös javaslatot dolgozott ki a 2026-ra érvényes minimális építőipari rezsióradíjra, amelynek rendeleti kihirdetését is kezdeményezték. A számítás több mint húsz költségelemet vesz figyelembe, és a 2024-es adatokból indul ki, mivel 2025-ben nem jelent meg hivatalos, rendeletben rögzített rezsióradíj.
A kalkuláció szerint az áfa nélküli minimális óradíj a 2024-es 6764 forintról 2026-ra 7830 forintra emelkedhet.
A díjemelés hátterében elsősorban a garantált bérminimum 14 százalékos növekedése áll, amelynek alkalmazása kötelező a vállalkozások számára. Ehhez kapcsolódva emelkednek a bérhez kötődő tételek is: a túlóra- és műszakpótlékok, az egyéb kiegészítő juttatások, valamint ezek járulékai. Jelentős költségnövekedést okoz továbbá az ügyviteli és munkahelyi irányítás ráfordításainak bővülése, illetve számos működési tétel drágulása, így például a védőruházat, a védőfelszerelések, a munkaterületek kialakítása és fenntartása, az ideiglenes létesítmények, a bankköltségek és a kötelező felelősségbiztosítás.
Így alakulnak a díjtételek
Az építőipar sajátos működése tovább növeli a kiadásokat. A vállalkozások gyakran a székhelyüktől távol vállalnak munkát, ami megemeli a munkavállalók szállításának és elszállásolásának költségeit. Eközben a szakképzett munkaerő hiánya miatt nő a betanított és segédmunkások aránya, ami fokozott helyszíni mérnöki irányítást igényel, és így tovább terheli az adminisztratív és szervezési költségeket – mutatott rá az építőipari szakszövetség.
A részletes bontásból jól látszik, hogy az alapbér egy munkaórára vetített összege 2145 forintra emelkedne, amely a 2026-os, 373 200 forintos garantált bérminimum és 174 munkaórás számítás eredménye. A pótlékok és kiegészítő fizetések 738 forintra nőnek, míg a szociális hozzájárulási adó – a változatlan kulcs ellenére – 393 forintra emelkedik a magasabb bázis miatt. A mobilitáshoz kapcsolódó költségek közül a szállás 40, a csoportos személyszállítás pedig 500 forintra nő óránként.
A munkavállalók biztonságát és jólétét szolgáló kiadások is emelkednek: a védőruha és védőfelszerelés költsége 30 forintra, a munkahelyi szociális szolgáltatásoké 102 forintra, a munkaegészségügyi szolgáltatásoké 128 forintra, míg a munkavédelmi költség 40 forintra nő. Ezek a változások részben az inflációval, részben a vállalkozások tudatosabb felelősségvállalásával magyarázhatók, miközben a cégek a felmérések szerint továbbra is elsősorban a legszükségesebb kiadásokra koncentrálnak.
Az egyik legnagyobb tételt az ügyviteli és munkahelyi irányítás költsége jelenti, amely 1849 forintra emelkedik, tükrözve a munkaerőpiaci feszültségeket és a szervezési feladatok bővülését. A rezsianyagok és az energia költsége 110 forintra nő az inflációt meghaladó ütemben. A felvonulási és ideiglenes létesítményi költségek is emelkednek, miközben a gépesítés erősödését jelzi a szerszámhasználat és az értékcsökkenési leírás növekedése.
Az adminisztratív jellegű költségek – mint a nyomtatvány, az írószer vagy a postaköltség – ugyan százalékosan az infláció felett emelkednek, de abszolút értékben továbbra is alacsonyak. A telefonköltségek a szolgáltatói díjemelésekhez igazodva nőnek, míg a bankköltségek és az egyéb szolgáltatások – például a minőségbiztosítás és a környezetvédelem – mérsékelt emelkedést mutatnak.
A kötelező terhek közül az iparűzési adó jelentősebb növekedést mutat, mivel korábban megszűnt az 50 százalékos kedvezmény, így annak mértéke 113 forintra nő, míg az innovációs járulék gyakorlatilag változatlan marad. A biztosítási költségek emelkedése elsősorban a kötelező felelősségbiztosítás drágulásával függ össze.
A közvetlen költségek összege így 6412 forintra nő, amelyhez hozzáadódnak az improduktív időszakok költségei (848 forint), valamint a 6,5 százalékos veszteségidőből fakadó 417 forintos ráfordítás. Az elvárt, 2 százalékos nyereségtartalom további 154 forinttal növeli az összeget, így áll össze a 2026-ra javasolt, 7830 forintos minimális építőipari rezsióradíj. Ez az érték nemcsak az inflációs és bérdinamikai hatásokat tükrözi, hanem az ágazat működési feltételeinek átalakulását is.
(Borítókép: Építkezés Budapesten 2020. október 14-én. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!