Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy Békés Márton történész–politológus, a Kommentár folyóirat főszerkesztője, a XXI. Század Intézet igazgatója és Tóth Máté energiajogász, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke kétrészes vitaindító cikket jelentetett meg a „magyar útról” és a „magabíró Magyarországról”, arról, hogyan maradhat az ország hosszú távon is stabil és fejlődőképes, valamint miként töltheti be a centrális erőtér szerepét a Kárpát-medencében.
Érdemes rögtön az elején ismét felidézni, hogy legutóbbi tusványosi beszédében Orbán Viktor egy magyar nagystratégia szükségességét hangsúlyozta, kiemelve, hogy ennek alapja a konnektivitás, vagyis az a törekvés, hogy Magyarország ne zárkózzon be sem a nyugati, sem a keleti világgazdaságba. Illetve azt is, hogy a miniszterelnök meghirdette a gazdasági semlegesség alapelvét, melynek lényege, hogy Magyarország saját maga dönti el, kivel üzletel, közvetítő hatalmi központok nélkül.
egyértelművé tette tehát, hogy Magyarországnak kizárólag a saját értékei alapján kell tárgyalnia.
Békés Márton és Tóth Máté egy olyan úgynevezett nemzeti realizmuson alapuló stratégiát javasolnak, amely figyelembe veszi a globális hatalmi átrendeződéseket, és Magyarország számára biztosítja a szuverenitás megőrzését, valamint a gazdasági, illetve politikai stabilitást a 21. században. Az általuk javasolt stratégia elsődleges célja a magyarság megmaradása Közép-Európában, különös tekintettel a Duna-menti és Kárpát-medencei területekre, beleértve a határon túli magyar közösségeket is.
A stratégia háromszintű megközelítést alkalmaz: a hazai politikai kontextust, a nemzetközi geostratégiai helyzetet és a tágabb történelmi szituációt vizsgálja. A történész–politikus és az energiajogász kétrészes cikkükben azt írják, hogy a nemzeti realizmuson alapuló stratégiai javaslatuk az idegenül hangzó konnektivitás és a negatívan csengő puszta semlegesség helyett a 2010 óta működő belpolitikai rendszer jellegadó tényezőinek külügyi megfogalmazását jelenti, amelyet az egyszerűség kedvéért a Nemzetközi Együttműködés Rendszerének neveznek.
Az energetika a legfontosabb kérdés lett
„Ahogy Békés Márton fogalmaz, mára tényszerűen egy világrendszerváltás zajlik. Ezzel viszont a szükségszerű gazdasági átrendeződéseken túl kísértetiesen egybeesik még valami” – ismertette meglátásaikat az Indexnek Tóth Máté, aki szerint
új energiakorszak határához érkezett a világ, azon belül pedig egy új villamosenergia-korszakéhoz.
2050-re az energiafogyasztás a jelenlegi háromszorosa is lehet, az ipari növekedés, az adatközpontok óriási energiaigénye, az elektromos autók és a növekvő lakossági csúcsfogyasztás miatt. Ez új versenyt és új helyezkedést szít a világban. Ehhez nélkülözhetetlenek lesznek az olcsó földgázzal működő gyorsindítású erőművek, a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok a technológiai váltás okán, és végül magával hoz egy nukleáris reneszánszt is:
2050-re a földkerekség teljes atomerőművi kapacitása a jelenlegi háromszorosa lesz.
Jelenleg 63 atomreaktor építése zajlik világszerte, 70 gigawattnyi összkapacitással. Az energiajogász szerint ennyi 1990 óta nem épült egyszerre. Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nyersanyag-egyezményben nemrég megállapodott „ára” sem véletlenül olajban és gázban, az akkumulátorokhoz szükséges lítiumban és az atomerőművekhez elengedhetetlen uránban és grafitban kifejezhető, a további, kritikus nyersanyagok mellett titántól mangánig és galliumig.
Ebből sokkal több kiolvasható a jövő irányairól, mint elsőre gondolnánk, méghozzá Kínától Grönlandig és az Északi-sarkig. Az energiapolitika a geopolitika rangjára emelkedik. „Ez az a nagykép, amin belül, és ami miatt szükségszerűen fel kell, hogy nyissuk a régióról való gondolkozást is” – összegezte Tóth Máté.
Így értékelődhet fel Magyarország
Korábban már többször foglalkoztunk azzal, hogy a Gazprom orosz energiaipari vállalat január elsején bejelentette, megszűnt a műszaki és jogi lehetőség arra, hogy Ukrajnán keresztül tovább folytassa a földgázszállítását, így a Török Áramlat szerepe jelentősen felértékelődött. Azzal, hogy már csak a déli útvonalon érkezik orosz gáz, Magyarország számára gyakorlatilag szenzációs lehetőség alakult ki a geopolitikában, amit most kíméletlenül ki kell használnia.
Békés Mártonnal egy olyan nagystratégiai vitairatot indítottunk útjára, aminek éppen az a célja, hogy olyan hadászati-stratégiai irányt adjon, mely rögtön harcászati-gyakorlati tanulságokra is váltható. Ez utóbbiak közül az egyik legjelentősebb az energiaellátó-központ lehetősége.
Tóth Máté szerint Magyarország jelenleg versenyelőnyben van az orosz nyersanyagok és energiahordozók tekintetében, amely mindenféle ellenkező híreszteléssel szemben olcsóbb, egyúttal megbízhatóbb is, mint a nyugat-európai kényszer-alternatívák.
A régióban már most van egy olyan pozíciónk a földgáz tekintetében, ami meghaladja az egyszerű kapuország szintjét, és gázelosztó hub lehetőségeknek ágyaz meg. Jelenleg is déli irányból, a Balkán vezetékein át kapjuk a földgázt, ahol további infrastruktúra-fejlesztések is zajlanak, a szerbek pedig Magyarországon tárolnak biztonsági gázkészletet. Sokkal nagyobb mennyiség érkezik be hazánkba az értékes metánból, mint amit elfogyasztunk, márpedig minden egyes metánmolekula gazdára talál a régióban.
Az energiajogász szerint ezt tudatosan érdemes tovább építeni, speciális gáztárolói termékekkel, szerződéses megoldásokkal a külkapcsolatok terén, kimondottan a régió országaira figyelve.
Ám még ehhez képest is van egy szintugrás, mivel az igazság az, hogy nem csupán a régiónk, de Nyugat-Európa is keresi az olcsó és stabil olaj- és gázellátást. Az orosz nyersolaj India, Törökország és Mianmar közbeiktatásával elsősorban a saját szükséglete sokszorosát befogadó Hollandián keresztül jut a kiéhezett nyugat-európai országokba. Míg az orosz LNG részesedése a teljes uniós LNG-importból a 2023-as 15-ről 2024-ben 20 százalékra emelkedett.
A szakértő szerint ezek nem a magyar vásárlások, hanem a kétségbeesett nyugati ipar. „Az orosz–ukrán háború végével minden lényegesen megváltozik majd, ahol a politikai torzítások helyett a gazdasági szükségszerűségek határozzák majd meg az áramlási irányokat. A most épülő németországi LNG-terminálok a szerződéses kapcsolatokban egyszerűen beárazhatatlan költségként elsüllyedt beruházássá (sunk investment) válnak, Magyarország mint elosztó hub egyszerűen más ligában fog játszani. Ezekre módszeresen készülni lehet és készülnünk is kell. Ez pedig még csak a gáz példája” – összegezte az Indexnek Tóth Máté.
Mutatjuk, mit kellene lépnie a kormánynak
A magyar külpolitika fontos […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!