Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyar élelmiszeripar jelenéről és közeljövőjéről számolt be Éder Tamás a Magyar Közgazdasági Társaság keddi online konferenciáján. „Nem szeretnék hosszabb távra kalandozni, épp elég kérdőjel szerepel az élelmiszeriparban rövid távon is” – kezdte a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke.
Az élelmiszeripar termelésének növekedése az elmúlt közel két évtizedben elmaradt az ipar egészének átlagos növekedésétől, azonban az elmúlt öt évben négyszer is fordult a kocka, vagyis az élelmiszeripar nagyobb mértékben bővült az iparnál. Ez a jelenség különösen a koronavírus-járvánnyal átszőtt 2020-as évben mutatkozott meg, ahol az ipar 5,7 százalékos év/év alapon történő zsugorodása ellenére az élelmiszeripar felszínen tudott maradni egy minimális, 0,6 százalékos növekedéssel. Az előbb említett évet leszámítva az elmúlt nyolc esztendőben mind az ipar, mind az élelmiszeripar bővülni tudott.
2022-ben elsősorban az első félév hozott jó eredményeket, az orosz–ukrán háború kitörése azonban kifejtette hatását, és az év második felében már csak 2 százalékkal nőtt az élelmiszeripar sőt, a negyedik negyedévben már csökkent. Tavaly gyakorlatilag az export volt a tartóoszlop, a kivitel egész évben növekedni tudott (10,9 százalék), míg a belföldi értékesítés a második félévben már 3,7 százalékkal visszaesett – éves szinten mindössze 1,2 százalékos növekedés jött össze. (Összehasonlítva a 2021-es évvel: 10,2 százalék volt a külföldi, 7,5 a belföldi értékesítés volumenindexe.) „Továbbá az ágazat árbevételének 45 százaléka származott az exportból, megállapítható tehát, hogy a kivitel fontos szerepet tölt be a hazai élelmiszeripar életében, különösen nehéz időszakokban – mint a mostani – az exportnövekedés dinamikája dob mentőmellényt a süllyedő ágazatnak” – summázta Éder Tamás.
Robbanásszerű költségnövekedés
A szövetség elnöke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva arról is beszélt, hogy mezőgazdasági termelői árak 2016-tól kezdve – egy 2018-as megtorpanást leszámítva – folyamatosan emelkedtek.
2020-ban még 7,4 százalékkal, 2021-ben azonban már 19,3, míg tavaly robbanásszerű, 49,7 százalékkal.
Az élelmiszeripar belföldi árindexe 34,2 százalékkal volt magasabb (26 százalékos éves élelmiszer-infláció mellett), vagyis a termelői árak növekedése 15,5 százalékkal haladta meg a belföldi értékesítés árindexét.
„Az elmúlt 8 évben az élelmiszeripar belföldi értékesítésének bővülése a legtöbb esetben elmaradt a termelői árak növekedésének mértékétől. Márpedig az élelmiszeripar számára a legfontosabb önköltségtényező a mezőgazdasági alapanyagok ára. Kevés olyan élelmiszer-ágazat van, amelynél az önköltség legalább 50 százalékát ne a termelői árak adnák, de van, ahol a kétharmadot is meghaladja az arány. Ezek az adok jól mutatják, hogy az ágazat milyen szinten függ a mezőgazdasági termelői áraktól. Az említett 15,5 százalékos különbséget az élelmiszeriparnak be kellett nyelnie” – mondta Éder Tamás, aki rámutatott, hogy a hazai élelmiszeripar jövedelmezősége rendkívül alacsony. „Az élelmiszeripar az elmúlt 5-6 évben meg sem tudta közelíteni a mezőgazdaság jövedelmezőségét. 2021-ben utóbbi az 500 milliárd forintot súrolta, szemben az élelmiszeripar 200 milliárd forint alatti jövedelmezőségével, érdemi javulást pedig várhatóan a 2022-re vonatkozó adatok sem mutatnak majd” – tette hozzá az elnök.
Nőtt a magyar termékek részesedése
A magyar élelmiszerek boltok polcain való megjelenése erősödött az utóbbi években. A kormányzati nyomás mellett a szakmai szervezetek, valamint a kiskereskedelmi láncok között zajló diskurzusoknak köszönhetően nőtt a hazai termékek bolti részesedése – mutatott rá Éder Tamás, aki szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hamarosan elkészülő erre vonatkozó felmérése is ezt támasztja majd alá. (Ez azonban a hatósági árak mentén visszafordulhat, később lesz még róla szó.)
Idén sem jobb a helyzet
Az előző év végi visszaesések mentén szövődő háló 2023-ban is stabilnak mutatkozik. Az élelmiszeriparban – sok más ágazathoz hasonlóan – az idei első negyedév is szomorú képet festett: az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás volumenindexe tíz százalékot meghaladó visszaesést produkált az első három hónapban.
Ráadásul ezúttal az előző válságok során életmentőnek bizonyuló export úszógumija is ereszt, így a szárazföld elérésének esélye – a kivitelhez hasonlóan – csökken.
Az ágazat jelenlegi problémahalmaza a rendszerváltás időszakához hasonlítható. Nagy intenzitással és több irányból érik negatív behatások a szektort, amik rövid távon is súlyos kihívások elé állítják az élelmiszeripart.
Éder Tamás a problémahalmaz egyik elemeként említette, hogy bár a forint visszakapaszkodott az előző év vége felé elért mélypontjáról, ám a piaci szereplők egyelőre nem érzik, hogy ennek hatására csökkentek volna a gyártáshoz szükséges eszközök, alapanyagok árai. „Úgy tűnik, hogy a piaci korrekció a vártnál lassabban működik” – jegyezte meg.
Az energiaár-robbanással kapcsolatban úgy fogalmazott: „Csúnya leckéket tanult meg sok ágazati szereplő, és bár az energiaárak drasztikus emelkedése miatti […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!