A tárcavezető kiemelte, a kkv-k a hazai vállalkozások 99 százalékát teszik ki, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, ezzel több millió magyar család megélhetését adják. Tavaly az árbevétel és a hozzáadott érték 60 százalékát állították elő, amely jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest. Kijelentette: van tér a magyar kkv-k fejlődésére.
Azt is hozzátette, ehhez növelni kell az energiahatékonyságot, végre kell hajtani a digitalizációs fordulatot, növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordítások arányát. Szerinte el kell érni, hogy a magyar vállalkozások minél magasabb szinten integrálódjanak a Magyarországon működő multinacionális vállalatok beszállítói láncába.
Kiemelten fontosak
Nagy Márton elmondta, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számára kiemelten fontos a kkv-k tudás- és kompetencianövelése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, a vállalkozói kedv ösztönzése. Ennek érdekében kötött megállapodást a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában működő IFKA a VOSZ-szal és a KAVOSZ Zrt.-vel, hogy egy, a vállalkozásokat támogató hatékony rendszer álljon össze, amely kiaknázza a fejlesztési programok közötti szinergiákat.
Beszédében a miniszter szólt arról is, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei folyamatos kihívás elé állították és egyben megedzették a kkv-szektort. Majd rámutatott, a vállalkozások töretlen fejlődést mutatnak, az Európai Bizottság 2022-es SME Performance Review előzetes adatai szerint a magyar kkv-k termelékenysége 0,7 százalékponttal megközelítette az uniós átlagot. A hatékonyságnövekedés mellett 2021-ben a technológia- és tudásintenzív kkv-k súlya is növekedett a magyar gazdaságban.
Tavaly Előrelépés történt a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő (DESI) indexben, Magyarország pontszáma 43,8-ra emelkedett 41,2-ről.
A tárcavezető szerint a gazdaság növekedéséhez innovatív, kezdeményező, kockázattűrő vállalkozásokra, őket támogató szervezetekre, programokra van szükség. Példaként említette, hogy a Széchenyi Kártya Program jelentősen hozzájárul a gazdaság és a versenyképesség fejlesztéséhez, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együttesen több mint 1,2 százalékponttal járul hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez – mondta a miniszter.
Megjegyezte, hogy e programok nélkül Magyarországon recesszió lenne, ezek a hitelprogramok képesek a magyar gazdaságot még mindig – ha szerényen is – növekedési pályán tartani. A Széchenyi Kártya Max Plusz Programban az év elejétől 2023. június végéig megközelítően 26 ezer hitelkérelmet fogadtak be mintegy 1,033 milliárd forint értékben, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!