Matolcsy György úgy érzi, megvádolták, közleményt adott ki

Matolcsy György a közleményben a többi között erről ír:

• Az alapítványi vagyon nem tűnt el – az értékelési módszer a vita tárgya 
• Az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre
• A Magyar Nemzeti Bank munkáját teljesen külön kell választani az alapítványoktól
• A jövőben is csak szakmai és jogszabályi alapokon lehet megítélni a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását
• Ha bármely hatóság transzparens módon vizsgálni kívánná az MNB 2013-2025 közötti munkáját, ahhoz fenntartások nélkül teljes körűen hozzájárulok.

„Dr. Matolcsy György − Közlemény 

2026. április 22. 

Az elmúlt időszakban számos megalapozatlan vád érte személyemet és a Magyar Nemzeti Banknál 2013-2025 között végzett munkámat. Az alábbiakban tényekkel alátámasztva ismertetem a valós helyzetet. 

1. Az alapítványi vagyon nem tűnt el – az értékelési módszer a vita tárgya 

A Magyar Nemzeti Banknak nem volt semmilyen jogköre arra, hogy beavatkozzon az alapítványok gazdálkodásába. Nem gyakorolhatott irányítást a befektetéseik felett és a befektetések értékelésére sem volt lehetősége.. Az alapítványok önállóan, az MNB befolyásától mentesen, függetlenül működtek. Sem a jegybank mérlegében, sem a jegybanki feladatok ellátásában nem szerepelnek. 

Mint a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének, természetesen tisztában vagyok az alapítványok adataival és a legfontosabb befektetések számadataival, ezért tudom tényekkel alátámasztva ismertetni a valós helyzetet. A közbeszédben keringő 270 milliárd forintos ,,veszteség” névleges és egyedi értékelési módszer alkalmazásából ered, nem pedig valós vagyonvesztésből, amely átértékelési körülmények miatt évről évre szükségszerűen változik (nő, csökken, stagnál). Eltérő közzétett adat hiányában kijelenthető, hogy minden befektetett vagyontárgy és eszköz továbbra is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, illetőleg az általuk tulajdonolt cégek mérlegeiben szerepel, és bárki számára ingyenesen ellenőrizhető az állami hivatalos e-beszámoló rendszerben. 

A legnagyobb befektetéssel érintett eszköz a Globe Trade Centre S.A. 62,6%-os többségi részvénycsomagja. A GTC S.A. a Varsói tőzsdén forgó ingatlancég, amely mögött valós, nagy értékű és tömegű bérbe adott ingatlanportfólió áll. 

Miért nem helyes a tőzsdei árfolyam alapján megítélni ezt a befektetést? 

A GTC S.A. részvényeinek pillanatnyi tőzsdei árfolyama nem tükrözi az alapítvány befektetésének valós értékét. Ennek több szakmai oka van: 

Először: a tőzsdei ár egy adott pillanat keresleti-kínálati egyensúlyát mutatja, amelyet rövid távú piaci hangulat, likviditási viszonyok és makrogazdasági félelmek mozgatnak – nem pedig az ingatlanportfólió mögöttes, fundamentális értéke. 

Másodszor: az ingatlanszektorra kidolgozott EPRA NTA (Net Tangible Assets) módszer pontosan azért létezik, mert a tőzsdén forgó ingatlancégek árai tartósan és jelentősen eltérhetnek a valós és tényleges eszközértéktől. Az EPRA NTA az ingatlanok piaci értékéből kivonja az ingatlanokat terhelő tartozásokat ez az ingatlanbefektetések szakmailag elfogadott, nemzetközileg alkalmazott értékelési standardja, amelyet az Európai Nyilvános Ingatlan Szövetség dolgozott ki, és amelyet a szektor összes szereplője alkalmaz. A GTC által közzétett részvényenkénti adatok alapján egy részvény EPRA NTA értéke 2025. szeptember végén 2,19 euró (9,36 PLN) volt, amely 787 millió euró (kb. 308 milliárd forint) értéknek felelt meg. 

Harmadszor: a befektetés 2020-ban történt, hosszú távú, ún. „,buy-and-hold” stratégia keretében tehát nem rövid távú spekulációként. Egy hosszú futamidejű befektetés értékét annak lejártakor, nem pedig a piaci mélypontokon kell megítélni. Erre a legszemléletesebb párhuzam az MNB saját aranybefektetése: az 5,8 milliárd dollárért vásárolt arany ma közel 17 milliárd dollárt ér. Senki nem minősítette volna,,veszteségnek” az aranybefektetést az elmúlt évek mélypontjain sem, és mindenki nyereségként kezeli a mai értéken. Ugyanez az elv vonatkozik a GTC-részvénycsomagra is. A mögöttes ingatlanvagyon értéke nem a tőzsdei kereskedési hangulat, hanem a bérbe adott ingatlanok hosszú távú hozama alapján ítélendő meg. 

Az alapítvány a részvénycsomagot árfolyamtól függően kb. 550 millió euróért vásárolta – ez nem veszteség, hanem könyv szerinti nyereség. A GTC S.A. mérlege és tőzsdei bejelentései, valamint az érintett magyar cégek beszámolói nyilvánosak és ingyenesen elérhetőek minden magyar állampolgár számára a hivatalos cégbírósági elektronikus rendszerben (e-beszámoló). 

2. Hosszú távú küldetés 

Az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre, hanem több évtizedes időhorizonton szolgálják a kitűzött közcélokat, folytatva ezáltal a létrehozásuk során eszközölt közcélú ráfordítással érintett több tucat milliárd forintnyi támogatást és kifizetést. Ezen a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/04/22/matolcsy-gyorgy-magyar-nemzeti-bank-kozlemeny/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!