Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Januárban – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés Magyarországon, az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Munkanaphatástól megtisztítva 3,2 százalékkal mérséklődött. Az ipari kibocsátás a tavaly decemberi adatokhoz képest 5,1 százalékkal csökkent. A februári adatok még kedvezőtlenebb képet mutatnak: 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (a kiigazított index ezzel megegyezik).
Az ipari szektor és az iparpolitika kiemelt prioritása a kormánynak.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban például így fogalmazott: „A családok és a teljes foglalkoztatottság megvédése érdekében el kell kerülnünk a recessziót, meg kell őriznünk az ipari vállalkozások stabilitását”.
Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre
– ezt pedig Orbán Viktor miniszterelnök mondta még április végén, de az európai iparpolitika és versenyképesség még Emmanuel Macron francia elnökkel történt egyeztetésen is felmerült az Elysée-palotában. Tehát nem elhanyagolhatók a pénteken érkező friss ipari termelésről szóló adatok, egyáltalán nem irreleváns, hogy milyen mértékű sebet ejt a magyar ipari szektoron az energiaválság következtében kialakult makrogazdasági helyzet. Hiszen az ipar a bruttó hozzáadott érték (GDP) 22,5 százalékát adja a 2021-es adatok alapján.
Ezért kell a válságok alatt befektetni
A negatív trend az ipari termelési indexben nem egyedi jelenség Magyarországon. Az Európai Unió számos országában tapasztalható hasonló jelenség vagy viszonylag gyenge, 1-2 százalékos bővülés. „Nem túlzás azt sem mondani, hogy az EU kettészakadt e tekintetben a jelentősen eltérő tagállami dinamikák miatt” – fogalmazott az Indexnek Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója, aki hozzátette:
A negatív fejlemények mögött több tényező is felsorakoztatható. Az év eleji gyenge adatokban, a téli hónapok révén a magas energiaárak is szerepet játszhattak. Az infláció is fontos tényező, egyfelől az arra adott jegybanki szigorító válaszlépések miatt, amik természetes módon lassítják a gazdaságot. Másfelől pedig az infláció a reáljövedelmek csökkenésén keresztül a keresletet is hűtötte, amire az ipar a termelési szintek csökkentésével reagál.
A rendelésállomány visszaesése tehát az ipar mérséklődésében tükröződött vissza. Ugyanakkor az ismertetett adatokhoz fontos hozzátenni: ezek rövid távú mutatószámok, a versenyképesség […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
