Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az Országház falai között pénteken olyan egyeztetések zajlottak, amelyek nemcsak a parlamenti erőviszonyokat, hanem a következő hónapok gazdasági mozgásterét is alapjaiban határozhatják meg. Magyar Péter Magyarország következő miniszterelnöke, a frissen bejutott pártok képviselőivel ült tárgyalóasztalhoz, bizottsági helyekről, struktúráról, a parlament működésének kereteiről döntöttek. A háttérben azonban ennél is súlyosabb kérdések körvonalazódtak.
A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón ugyanis hamar a költségvetés állapota került a fókuszba, és az első megszólalások alapján már most sejthető, hogy az új kormány nem könnyű örökséget vesz át. Elindult az átadás-átvétel folyamata, amelynek során Kármán András – a pénzügyminiszteri poszt várományosa – már egyeztetett is Nagy Mártonnal és Szijjártó Péterrel. A számok azonban egyelőre inkább kérdéseket vetnek fel, mint válaszokat adnak.
„A költségvetés helyzetét akkor fogjuk látni, amikor odaérünk” – fogalmazott Magyar Péter a Portfoliónak, de rögtön hozzátette, ami már most nyugtalanító képet fest, hogy az idei első negyedév hiánya példátlanul magas, 1990 óta nem volt hasonló. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az éves hiánycél mintegy 80 százaléka már most teljesült. A háttérben zajló egyeztetések egyik legbeszédesebb eleme éppen az volt, amelyet Nagy Márton osztott meg Kármán Andrással:
A jelenlegi kormány tisztában van a helyzet súlyosságával, ha nem történik gyors és érdemi beavatkozás, akkor a kitűzött, 5 százalékos GDP-arányos hiánycél egyszerűen nem lesz tartható.
Ahogy azt korábban már megírtuk, két nappal a választások előtt futottak be a költségvetési adatok, amelyek már első ránézésre is árulkodó képet adtak. A számok mögé nézve egyértelmű tendencia rajzolódik ki: bár a bevételek emelkedtek, a kiadások ennél gyorsabb tempóban nőttek, az egyensúly látványosan megbillent. Március végére az államháztartás központi alrendszere 3420,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel.
Ez önmagában is jelentős összeg, de igazán akkor válik beszédessé, ha mellétesszük, hogy ezzel az éves szintre tervezett deficit 83 százaléka már az első negyedév végére teljesült. A kép ennél viszont árnyaltabb, a költségvetés működése hagyományosan „fejnehéz”, vagyis a kiadások jelentős része az év elején jelentkezik. Ez némileg magyarázza a korai megugrást, de a mostani számok így is azt sugallják, hogy a megszokottnál jóval nagyobb nyomás nehezedik az államháztartásra.
A költségvetés kulisszái mögött: mi történik valójában kormányváltáskor?
Most annak jártunk utána, hogyan is zajlik valójában egy ilyen költségvetési átalakítás év közben, ha új kormány érkezik. Mi történik a számok mögött, amikor a tervek már nem találkoznak a valósággal? Hogyan nyúl hozzá egy kormány a büdzséhez menet közben, és mennyi mozgástér marad, amikor a keretek egyre szűkösebbnek tűnnek? Az alapinformációk nem titkosak, a költségvetési törvény és a havi jelentések mindenki számára elérhetők, így az új kormányzat is pontosan látja, hogy nem ideális helyzetet örököl.
Egyébként április 22-én, szerdán 11 órakor jelenik meg a részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének március végi helyzetéről, ekkor már okosabbak leszünk. Csakhogy ezek a beszámolók inkább a felszínt mutatják. A valódi kép ennél jóval összetettebb, és sokkal mélyebbre kell ásni érte. A szaktárcának ilyenkor lényegében „szét kell szálaznia” a költségvetést. Nem elég a fő számokat látni: meg kell vizsgálni az egyes előirányzatokat, azok alakulását, és ami talán még fontosabb, feltérképezni a közeljövőben esedékes kötelezettségeket.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek azt mondta, ez azt jelenti, hogy le kell ülni az egyes területek felelőseivel, részletesen át kell beszélni, mi az, ami halasztható, és mi az, amihez mindenképpen forrást kell rendelni. Ez a folyamat aprólékos és időigényes, tele van részletekkel, amelyek elsőre talán láthatatlanok.
Bár az összkép gyorsan körvonalazódik, egy valami már most biztos: Magyar Péternek és a közvéleménynek az egyik legfontosabb „eszköze”, amit most adhat az új pénzügyminiszternek, az a türelem.
Makroszinten már most is jól látszanak azok a kockázatok, amelyek árnyékot vetnek az idei költségvetésre, még akkor is, ha a részletek feltárása csak most kezdődik. Ezekkel már az Index hasábjain számtalanszor foglalkoztunk, ilyenek az úgynevezett „sarokszámok”, vagyis azok az alapfeltevések, amelyekre az egész büdzsé épül. És ezek közül több már most megbillenni látszik.
Az idei költségvetést kifejezetten optimista várakozások mentén tervezték: 4,1 százalékos növekedéssel számoltak. Regős Gábor szerint ehhez képest a valóság jóval visszafogottabb lehet, a bővülés inkább 2 százalék körül alakulhat, és még ez is attól függ, hogy a nemzetközi környezet mennyire romlik tovább, például nem húzódik-e el az iráni konfliktus, illetve nem kap-e nagyobb ütést a világgazdaság. Az sem mellékes, hogy a forint meddig marad ilyen erős.
Ennek a különbségnek nagyon is kézzelfogható következményei vannak. A háttérben már most készülhettek becslések arról, milyen bevételkiesést okoz a lassabb növekedés, de ezeket részletesen is át kell vizsgálni. De legalább ennyire fontos a kiadási oldal feltérképezése, mely előirányzatok teljesülnek a tervek szerint, hol vannak tartalékok, és hol jelentkeznek váratlan többletigények – például a kórházak felhalmozódó tartozásai esetében.
Szűkülő mozgástér: amikor a költségvetési valóság felülírja a terveket
E két oldal összeolvasásából áll össze az a kép, amely alapján a kormányzat egyáltalán fel tudja mérni, mekkora rés tátong a költségvetésben. Ez különösen fontos annak fényében, hogy az eredetileg 3,7 százalékra tervezett hiánycélt már 5 százalékra emelték – és még ez a magasabb szint is kérdésessé válhat. A döntések csak ezután következhetnek, és a várakozások szerint elsősorban a kiadási oldalon kell majd beavatkozni. Mindez azonban korántsem egyszerű feladat.
Rég volt példa Magyarországon kormányváltásra, így adja magát a kérdés: ilyenkor mennyire természetes, hogy az új vezetés teljesen más makrogazdasági pályával számol? A rövid válasz az, hogy ez korántsem rendkívüli helyzet. Sőt, még kormányváltás nélkül is szinte folyamatosan újra kell rajzolni a gazdasági pályát. Az elmúlt években is rendszeresen módosultak a várakozások, egyszerűen azért, mert a valóság rendre felülírta a terveket – és ez nem mindig az Orbán-kormány túl optimista tervének volt köszönhető –, a beérkező adatok gyakran gyengébbek lettek a vártnál, a külső környezet pedig kedvezőtlenebbül alakult.
Elég csak arra gondolni, hogy idén aligha számolt bárki is egy elhúzódó iráni konfliktussal és az ebből fakadó energiaár-sokkal. Innen nézve már az is érthetőbb, miért nem működik az a „kézenfekvőnek” tűnő megoldás, hogy az új kormány egyszerűen végigviszi az évet a meglévő költségvetéssel, és csak kisebb átcsoportosításokat hajt végre.
A költségvetés ugyanis nem statikus dokumentum, hanem egy folyamatosan igazított rendszer. ha az alapjául szolgáló feltételezések megváltoznak, akkor a számokat is hozzá kell igazítani. ez Magyar Péter kormányában is így lesz.
Regős Gábor szerint a kormányváltás esetén annyiban valóban bonyolultabb a helyzet, hogy az új döntéshozók nem rendelkeznek ugyanazzal a „belső térképpel”, mint elődeik – nem látják első kézből, hogy a korábbi forgatókönyvekben pontosan hol vannak a gyenge pontok. Ugyanakkor ez az intézményi tudás nem tűnik el, a közigazgatásban dolgozó szakembereknél továbbra is ott van, így a felülvizsgálat és a szükséges korrekciók végrehajtása nem a nulláról indul.
Kármán András előtt így néhány hét, legfeljebb néhány hónap alatt már kirajzolódhat az a kép, amelyre érdemes alapozni. Ez teszi a tavasz végét és a nyár elejét kulcsfontosságú időszakká – ekkora dőlhet el pontosan, hogy a költségvetésben hol vannak a valódi feszültségek, és mekkora mozgástér maradt a döntéshozók kezében. Amint ez a kép összeáll, következhetnek a konkrét lépések, hol kell beavatkozni, mit lehet halasztani, és milyen területeken elkerülhetetlen a korrekció.
Itt válik igazán kézzelfoghatóvá a kérdés, a korábban meghirdetett programokból mi az, ami valóban belefér a költségvetésbe, és mi az, amit át kell ütemezni, vagy akár újra kell gondolni. Most Kármán András lép, de kőbe vésett költségvetést nem érdemes várni tőle. Egyszerűen nem ilyen időket élünk, a kérdés inkább az lesz, mekkora, illetve milyen sűrűn lesz szükség módosításokra, és azt hogyan kommunikálja majd.
Nem minden kiadás csökkenthető szabadon
A költségvetés az elmúlt években sem volt kőbe vésett dokumentum – inkább egy folyamatosan alakított keretrendszer, amelyet újra és újra hozzá kellett igazítani a valósághoz, sajnos gyakran és mélyen. Még akkor is, ha ezek a változtatások nem mindig jelentek meg látványosan a költségvetési törvény szövegében, a gyakorlatban jelentős korrekciók történtek. A bevételi oldal alakulása rendre magával húzta a kiadásokat is.
Amikor szűkösebbek lettek a források, egyes előirányzatokat zároltak; ha pedig váratlanul több pénz állt rendelkezésre, azt elköltötték, vagy más területekre csoportosították át. Időről időre még drasztikusabb lépésekre is sor került: volt példa új adók – például különadók – bevezetésére, vagy meglévők átalakítására, mint a kata 2022-es szigorítása. Ahogy azt feljebb már írtuk, az ilyen beavatkozások önmagukban nem rendkívüliek.
A költségvetés működésének természetes része, hogy reagál a váratlan eseményekre, mindig adódnak olyan helyzetek, amelyek felülírják az eredeti terveket – vagy éppen olyan források, amelyek végül nem kerülnek teljes egészében felhasználásra. Ennyi mozgástér a Tisza-kormánynak is kellene fog.
A probléma ott kezdődik, amikor a módosítások olyan mértékűvé válnak, hogy a végső folyamatok már alig emlékeztetnek az eredeti elképzelésekre. Erre utalhatott Magyar Péter is, amikor úgy fogalmazott: egy olyan költségvetést kell felépíteni, amely szilárd alapokon áll, számai valóban tarthatók, és képes visszaépíteni a bizalmat – nemcsak a befektetők, hanem a lakosság szemében is.
De ha visszatekintünk, nem is kell olyan messzire mennünk: 2020-ban a koronavírus megjelenése szinte egyik napról a másikra írta át a költségvetések logikáját világszerte. A gazdaságok leállása miatt a bevételek hirtelen visszaestek, miközben új, addig nem látott kiadások jelentek meg – az egészségügy megerősítése, a bajba került háztartások és vállalatok támogatása mind azonnali forrásokat igényelt. Hasonló bizonytalanság sejlik fel idén is, csak most más forrásból:
A kínálati oldali feszültségek miatt bármikor újra bekopogtathat egy energiaválság, amely közvetve a költségvetésekre is komoly nyomást helyezhet. Az ilyen külső sokkok pedig újra és újra próbára teszik a fiskális terveket.
Regős Gábor szerint van azonban egy pont, ahol a folyamatos alkalmazkodás már visszaüt. Ha egy költségvetést túl gyakran írnak át, az idővel elveszíti iránytű szerepét: a gazdasági szereplők nem tekintik többé kapaszkodónak, hiszen arra számítanak, hogy úgyis változni fog. Az idei helyzetben a magas hiány miatt a módosítás szinte elkerülhetetlennek tűnik, de az elmúlt évek tapasztalata sem megnyugtató, a kitűzött hiánycélok rendre nem teljesültek, így ezek a számok fokozatosan elvesztették hitelességüket a piac szemében.
Éppen ezért a következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy
sikerül-e olyan költségvetést alkotni, amely nemcsak papíron állja meg a helyét. Olyat, amely ugyan képes reagálni a változó környezetre, de alapjaiban mégis stabil marad
– és ezzel visszaépíti a bizalmat. A hitelesség és az átláthatóság ebben a folyamatban legalább olyan fontos, mint maguk a számok.
A kockázatok azonban itt sem tűnnek el. Egy-egy módosítás könnyen érdekeket sérthet, és az érintett csoportok megpróbálhatják visszafordítani a döntéseket. Ugyanígy veszélyt jelenthet az is, ha a szükséges lépéseket végül nem merik megtenni a várható negatív visszhang miatt. És ott vannak a gyakorlati korlátok is, nem minden kiadás csökkenthető szabadon, hiszen sok forrás már szerződésekhez kötött, így a tényleges mozgástér sokszor szűkebb, mint elsőre látszik.
(Borítókép: Magyar Péter és Kármán András 2026. január 5-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/04/20/karman-andras-koltsegvetes-magyar-peter-kormany-budzse/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!