Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A beszélgetést azzal kezdtük, hogy kívülről meglehetősen nehéz felmérni, hogy mennyire ütésálló az iráni gazdaság. A szakértő elmondta, hogy az ország gazdasága strukturálisan ellenállónak bizonyul, de a sokkhatások következtében súlyosan túlterheltté vált. Az évek folyamán az ország alkalmazkodott a szankciókhoz, és kiépített egy „szankciókerülő” gazdasági rendszert. Ez elsősorban az árnyékkereskedelem működtetését jelenti, amire példa, hogy 2024-ben mintegy 9 milliárd dollárnyi tranzakció zajlott árnyékbanki hálózatokon keresztül. Ehhez a tevékenységhez fedő- és offshore cégeket, valamint közvetítőket alkalmaznak.
A szankciók ellenére az olajexport hatalmas bevételeket hozott az elmúlt években Teherán számára, amelyet a „baráti” hálózatokon keresztül bonyolított. Az iráni kőolaj gyakran Irak déli olajrendszeréhez kapcsolódó infrastruktúrán keresztül mozog, ahol nehéz megkülönböztetni az eredetét. Jelentős felvásárlónak számít az a Kína, amely a Hormuzi-szoros blokádja óta többnyire még mindig folyamatosan hozzájut az iráni kőolajhoz. Továbbá a kikötők ellenőrzése és a csempészútvonalak felügyelete is jelentős bevételeket termel – állítja a szakértő.
Az adatok szerint a konliktus tartós GDP-vesztést okoz az államnak. Az IMF idénre 6,8 százalékos, más elemzők akár 10 százalékos gazdasági visszaesést jósolnak. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nem gyorsan omlik össze, hanem folyamatosan gyengül. A jelenlegi konfliktus egy amúgy is sérülékeny rendszert sújt. A bevételek egy része ugyan fennmaradhat (például az olajexport kerülőutakon), de ezek főként az államhoz és elitcsoportokhoz jutnak el, nem pedig a lakossághoz. Irán gazdasága rövid távon tehát nincs összeomlás-közeli állapotban, de hosszú távon erodálódik, és a jelenlegi háború ezt a folyamatot jelentősen felgyorsítja.
Mekkora pusztítást okozott eddig a háború?
Tárik Meszár szerint a hivatalos adatok azt mutatják, hogy 40 nap alatt a károk már elérik a 270 milliárd dollárt, amely a körülbelül 90 milliós lakosságra vetítve fejenként 3000 dollárnak fele meg. A veszteségek várhatóan tovább nőnek, mivel az amerikai blokádból kifolyólag egyre súlyosabbá válnak a kereskedelmi zavarok az iráni kikötőkben.
A kikötők blokádja Iránon belül azt eredményezi, hogy kevesebb áru jut az országba, és az ellátási láncok még inkább szétesnek. A háború következtében a tengeri forgalom drasztikusan visszaesett, ami korlátozza az importot (élelmiszer, gyógyszer, ipari alapanyag), csökkenti az exportbevételeket (különösen az kőolajból származókat), valamint növeli a szállítási költségeket. A kikötők korlátozásai miatt késnek a szállítmányok, továbbá akadozik a raktározás és az elosztás. Ez hosszú távon belföldön regionális hiányokat eredményezhet, mert a szárazföldi szállítások nem tudják teljes egészében kiváltani a vizi útvonalakon érkező termékeket.
A bankok és pénzügyi rendszerek akadoznak (az utalások, a fizetések késnek), a vállalatok pedig nem tudnak bért fizetni. Emellett az ipari termelés is visszaesett a nyersanyaghiány és az áramkimaradások miatt. ENSZ-jelentések szerint az ellátási láncokat az energiaárak és az importköltségek növekedése is sújtja, ami negatív hatással van a vásárlóerőre és megnehezíti a hozzáférést az alapvető termékekhez. Ez pedig azt mutatja, hogy mára az ellátás széttöredezetté és bizonytalanná vált.
45 napja nincs internet, hogyan kommunikálnak?
Iránban jelenleg rendkívül szigorúan korlátozzák az internetet. Az elérés a háború kirobbanását követően megközelítőleg 98 százalékkal zuhant, majd tartósan 1–4 százalék között maradt.
Ezzel gyakorlatilag elvágták a lakosságot a globális internettől.
Ezen túlmenően Irán digitális gazdasága az ország GDP-jének nagyjából 5–6 százalékát teszi ki, és a leállás több millió vállalkozót zárt el az ügyfelektől és az online platformoktól.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!