Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A szarvasi pulykafeldolgozó vezérigazgatója lapunknak beszélt arról is,
- hogy miért fogyasztunk kevesebb pulykahúst, mint az ezredfordulón;
- ha a Gallicoop útja egy maratoni futás, hányadik kilométernél járnak;
- miért nem a nyers hús, hanem a panírozott termékek és a húskészítmények értékesítése a fő cél;
- milyen beruházásokat és termékfejlesztéseket terveznek;
- mekkora pofont ad évről évre a madárinfluenza;
- továbbá miért dolgozik több mint 200 külföldi vendégmunkás a cégcsoportnál?
Két évtizede még 7-7,5 kiló körül mozgott a magyarok egy főre eső éves pulykahúsfogyasztása, és ezzel a világ élbolyában voltunk, az Egyesült Államokkal és Izraellel is tartva a lépést. Ez azóta a felére esett, mint ahogy a pulyka részesedése is a baromfiágazaton belüli vágóállat-előállításban. A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a magas infláció ennek a folyamatnak már csak a vége, de mi áll a trendszerű visszaesés hátterében?
Nemcsak a pulykáról, hanem az élelmiszeriparon belül a sertéságazatról vagy a vízi szárnyasokról, így a kacsáról és a libáról is elmondható, hogy húsz évvel ezelőtt összességében jóval nagyobb volt a termelési volumen Magyarországon, mint napjainkban. A produktum csökkenésére részben magyarázatot ad az élelmiszeripar és mögötte az agrárium átalakulása, az elsődleges és másodlagos privatizáció következményei. A pulykára szűkítve a kört, jelentős kieséshez vezetett a sárvári pulykafeldolgozó, a Sága megszűnése, a pótlására eddig nem volt reális esély. A pulykahús fogyasztása mégis csak indirekt módon függ ettől, a legnagyobb probléma az, hogy a területen dolgozók, beleértve a termelők mellett a Baromfi Terméktanácsot is, nem foglalkoztak a márkaépítéssel.
Nem hívták fel a figyelmet a pulyka egészségügyi előnyeire, a hús minőségére, konzisztenciájára, és ahogy elmaradt az edukáció, a kategóriaépítő marketing, reklám, úgy mosódott össze a fejekben a csirkével, miközben valójában a kettő egyáltalán nem összehasonlítható. Ahogy maga az élő állat előállítása, úgy a belőle készült termék is sokkal többe kerül, ha pulyka, márpedig ezekben a válságokkal terhelt években a vásárlók nem feltétlenül a magasabb árfekvésű cikkeket veszik le az üzletek polcairól.
Ha már hozott külön iparági példát, 2020-ban, még a tulajdonosváltás előtt mintegy 90 milliárd forintos forgalmat bonyolító hazai pulykaágazatról beszéltünk, amelyen a Gallicoop részesedése 41 százalékos, a Gallfoodé pedig 25 százalék körüli volt. Azóta mekkorára nőtt a torta, és abból mekkora szeletet hasítanak ki?
Immár 150-160 milliárdos piacról beszélhetünk, az organikus növekedésen túl pedig a korábbi versenytárs cégcsoportunkba történő beolvasztása is hozzájárult ahhoz, hogy a Gallicoop ágazati súlya mára több mint kétharmados, 70-75 százalékos legyen. Rajtunk kívül számottevő szereplőként három-négy kisebb vágóhíd van még a hazai piacon.
14
A Gallicoopot 1989-ben alapították 40 millió forintos alaptőkével Szarvason. Tavaly a cég már 66,4 milliárd forintos árbevételi csúcsot ért el, miközben nyereséges maradt, több mint 1 milliárdos profitot termelt. Ha a vállalat útja egy maratoni futás, most hányadik kilométernél járnak?
Ez egy lépésről lépésre, ügyesen felépített családi vállalkozás volt egészen négy évvel ezelőttig, amikor a Gallicoop Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját három hazai magántőkealap – a Takarék, a Béta és a Status Food Magántőkealap – vásárolta meg. Akkor a cég lehetőségei, beleértve a növekedési stratégiát, a hatékonyságot, versenyképességet javító beruházásokat, más dimenzióba kerültek. Éppen ezért én a tulajdonosváltás pillanatát tartom a félútnak, a példánál maradva onnantól már a maraton második felét futjuk.
Azóta megszilárdítottuk a pozíciónkat, a következő négy-öt évben pedig az üzleti terv szerint olyan nagy léptékű fejlesztési csomagot valósítunk meg, ami hatalmas lendületet adhat a folytatásra.
Az első kérdésnél már taglalt piaci megtorpanásban az új tulajdonosi kör éppen a lehetőséget látta meg az alapanyag megtermelésétől kezdve az élelmiszeripari terjeszkedésig.
Az elmúlt évben a belföldi értékesítés 46,7 milliárdot hozott a konyhára, míg az export 19,7-et. Előbbi látványosan nőtt, utóbbi viszont csökkent, milyen tényezők befolyásolták leginkább a vállalat működését?
Mi nem egyetlen cégről, hanem egy cégcsoportról beszélünk, hiszen teljes integrációt hajtottunk végre országszerte több mint két tucat saját tulajdonú teleppel, amelyek együttesen mintegy további 25-30 milliárd forintos forgalmat generálnak. Van több üzemünk is, ilyen például az Alföldi-Hús szintén itt helyben, Szarvason. A pulyka mellett sertés- és más húsalapanyagú termékeket is gyártunk, de a fő csapásirány a pulyka marad. Egyelőre úgy számolunk, hogy az évről évre egyre magasabb bázison is 60 százalék körüli a belföldi értékesítés, a fennmaradó 40 pedig az export. A hazai növekedést elsősorban nem kifejezetten a pulykahús értékesítése táplálta, hanem a belőlük készülő 20 ezer tonna készítmény: 10-10 ezer panírozott termék, illetve felvágott jellegű húskészítmény. Egy szint felett érdemi bővülésre viszont már csak nemzetközi színtéren van lehetőség, ezeknek az itthon egyre népszerűbb továbbfeldolgozott termékeknek is meg kell találnunk a felvevőpiacait.
Maradva a Gallicoop 2023-as beszámolójánál: ez alapján kivitelben egyelőre Szlovákia és Románia a szarvasi pulykahús legnagyobb felvevőpiaca. A következő években milyen stratégia határozhatja meg az exportot?
Ami a magyar élelmiszeripar számos szereplőjére igaz, az alól a Gallicoop sem kivétel: az export több mint 90 százaléka európai piacokra megy. A szlovák vagy a román mellett említhetnénk akár az olasz, az osztrák, a szerb, a horvát, a német vagy a francia piacot. Nagy különbségek nincsenek, az ugyanakkor közös jellemzőjük, bármerre nézünk a földrészen, hogy túltelítettek. Két lehetőség van. Egy: ezekre a piacokra nem nyers húst kell szállítanunk, hanem komolyabb, továbbfeldolgozott termékeket. Kettő: érdemi alternatív piacokat szükséges keresni, ahol nagyságrendileg növelhetők az eladások. Ettől a céltól vezérelve dolgozunk a távol-keleti piacokon, értem ezalatt Kínát, Japánt, de az arab térségben is próbálkozunk. Mindkét régióban megvan az igény a termékeinkre és a vevőkapcsolat is, a Közel-Keleten dubaji központú disztribútorral kívánunk terjeszkedni.
14
Életszerűbb terv, mint ha Szarvas látná el az amerikai piacot hálaadás napi pulykával.
Nem hordunk vizet a Dunába, de az Atlanti-óceánba sem. Az ázsiai piacokban viszont hiszünk. A növekedéshez versenyképes exportra van szükség, az Európai Unión kívül is. Ez a mi utunk.
Nem tudom, milyen számok szerepelnek a kockás füzetben, de ilyen lépésekkel elérhető lehet cégcsoportszinten a 100 milliárd forint, de belátható időn belül a 150 milliárd is…
Növekedési pályán vagyunk. Csak hogy ezt érzékeltessem: tavaly 3 millió darab pulykát dolgoztunk fel, idén már 3,7 millió lehet a vége, jövőre 4,5 millió, majd el szeretnénk érni az 5 milliós éves darabszámot is. Ehhez viszont tényleg olyan új piacok kellenek, amelyek ezt a növekvő mennyiséget fel is veszik.
Ezek mind egy stabil, kiszámítható üzleti környezetre építő ambiciózus tervek. Csakhogy a pandémia előtt és után is a madárinfluenza állandó kockázatként veszélyezteti a pulykaágazatot. Túl az állategészségügyi problémákon, milyen kihívásokkal szembesülnek aktuálisan a leginkább?
Egész Európára bénítólag hat, hogy lényegében […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!