Hirben.hu Hírben jók vagyunk! J. D. Vance budapesti látogatása kapcsán Németh Viktória arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis államok szerepe történelmileg mindig jóval összetettebb volt annál, mint amit a klasszikus nagyhatalmi logika sugall. Elemzésében úgy fogalmazott:
A történelem során mindig akadtak olyan nemzetek, amelyek méretüket meghazudtolva, erőn felül szerepeltek a nemzetközi színtéren.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője szerint idesorolható például Svájc, amely a pénzügyi semlegességre építve vált megkerülhetetlenné, vagy az északi országok, amelyek társadalmi modelljeiken keresztül szereztek befolyást.
Úgy látja, a hagyományos nemzetközi kapcsolati elméletek – különösen az úgynevezett Small State Theory (kis állam elmélet) – sokáig azt feltételezték, hogy a kisebb országok mozgástere alapvetően korlátozott. Ebben a keretben a túlélés kulcsa az alkalmazkodás vagy egy szűk gazdasági „rés” megtalálása volt. A szakértő szerint azonban ez a kép mára átalakult.
A mai geopolitikai környezetben a hálózati kapcsolatok, a gazdasági összekapcsoltság és az ideológiai pozíciók sokkal fontosabbá váltak, mint a puszta méret. A példák között említi Izrael és Szingapúr esetét is, ahol a technológiai fejlődés és a stratégiai elhelyezkedés vált döntő tényezővé.
A történelmi minták alapján tehát nem kivétel, hanem visszatérő jelenség, hogy kisebb államok képesek túllépni saját korlátaikon. Az elemzés szerint ez a folyamat ma is zajlik, csak más eszközökkel és más környezetben. A hangsúly egyre inkább a kapcsolatokon, nem pedig az erőforrásokon van.
A magyar modell: nem rés, hanem csomópont
Németh Viktória szerint a magyar külpolitikai stratégia ebben a kontextusban értelmezhető igazán. Úgy látja, Magyarország nem egyszerűen egy speciális gazdasági területet keres magának, hanem a globális rendszerek találkozási pontjává próbál válni. „Nem egy elszigetelt »zugot« keres, hanem a világpolitikai és gazdasági tengelyek találkozási pontjaként találja meg saját helyét” – fogalmazott.
Az elemzése szerint ez a megközelítés a konnektivitásra épül, vagyis arra, hogy az ország egyszerre legyen jelen különböző gazdasági és politikai hálózatokban.
„Budapest olyan helyszínként pozicionálja magát, ahol a nyugati technológia, a keleti tőke és az amerikai konzervatív gondolkodás is összeér”
– véli a szakértő. Ebbe a keretbe illeszkedik az energiapolitika is, amelyet J. D. Vance külön kiemelt a látogatása során, és az Indexnek adott interjújában is. Az alelnök szerint a magyar megközelítés egyik kulcsa az, hogy az ország nem mond le az olcsó energiaforrásokról, mert azok nélkül nem tartható fenn a gazdasági stabilitás.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!