Az Európai Bizottság július elején javaslatot tett a tanácsnak arra, hogy az Európai Unió lépjen ki az Energia Charta Egyezményből. A dokumentum egy széles körben talán nem annyira ismert, de annál fontosabb multilaterális megállapodás, amihez 1998-as hatálybalépése óta mintegy 50 állam csatlakozott.
Az Egyezmény a beruházók és az államok közötti energiaprojektekhez kapcsolódó viszonyrendszert szabályozza.
A célja többek között elsősorban, hogy megvédje a beruházókat a nagy értékű energiaprojektek elindulását követően bekövetkező olyan jogszabályváltozásoktól, amelyek sértik a nagyvállalati érdekeket. „Erre tekintettel az Energia Charta Egyezmény kötelezi az államokat, hogy valós piaci értéken kompenzálják a beruházó vállalatokat az olyan későbbi, a szerződéskötéskor nem kalkulálható intézkedéseikért, amelyek a szerződések hatálya alatt az energiacégeket gazdasági szempontból hátrányosan érintik” – mondta az Indexnek Márky Gábor.
Egymásnak ellentmondó egyezmények
A Szovjetunió felbomlásakor, annak érdekében, hogy a posztszovjet országok gazdasági fellendülése megindulhasson, szükség volt külföldi tőkebefektetésekre – olvasható egy korábbi elemzésben. A külföldi tőkeáramlás ösztönzése miatt az Energia Charta Egyezmény a választottbírósági klauzulával garanciát vállalt a befektetők védelmének biztosítására. Az egyezményt számtalan bírálat érte már korábban is, a vállalatok sok esetben olyan érdeküket sértő állami szabályozások miatt fordultak választottbírósághoz, amelyet az adott állam környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok miatt hozott meg.
És pontosan ez a lényeg: ugyanis 2016-ban hatályba lépett az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás. Ennek az a célja, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenjen, 2050-re klímasemleges gazdaságok és társadalmak alakuljanak ki. Azonban az Energia Charta Egyezmény olyan befektetőket véd, akik általában nagyfokú szennyezőanyag-kibocsátásért felelősek. Így a két egyezmény ellentmond egymásnak.
Az egyezmény népszerűsége beruházói oldalról nézve évtizedek óta töretlen. „Ez érthető, hiszen a beruházó számára deklarálja a garantált választottbírósághoz fordulás lehetőségét arra az esetre, ha az egyezményben részes állam, illetve szervezet olyan döntéseket hoz, illetve jogszabályokat alkot, amelyek miatt a szerződések megkötése után a beruházó a projektet nem tudja megfelelően megvalósítani, vagy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!