A Sanghaji Együttműködési Szervezetet (Shanghai Cooperation Organisation; SCO) 2001-ben alapította Sanghajban Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. A hivatalosan kinyilvánított célok szerint
a kölcsönös bizalom és jószomszédi kapcsolatok erősítése, a kereskedelmi, gazdasági, tudományos, technológiai, kulturális és egyéb területeken történő együttműködés elősegítése, a térségbeli béke, biztonság és stabilitás biztosítása, továbbá egy új, demokratikus, igazságos és racionális nemzetközi rend létrehozásának előmozdítása érdekében.
India és Pakisztán 2017-ben csatlakozott a szervezethez. A közelmúlt fokozódó geopolitikai feszültségei következtében a szervezetre, alapvetően Oroszország és Kína tagságából fakadóan, egyre inkább jellemző a Nyugattal és az általa dominálni vélt világrenddel való szembenállás.

Ezt igazolja az India elnöksége alatt nemrégiben lezajlott csúcstalálkozó is, amely az első nemzetközi fórum volt, amin Vlagyimir Putyin orosz elnök a júniusi oroszországi lázadás óta részt vett. Putyin részvételével demonstrálni kívánta, hogy hatalma továbbra is biztos lábakon áll, Oroszország egysége pedig nem bomlott meg. Mint mondta, országa ellenáll a nyugati nyomásnak és szankcióknak, hozzátéve, hogy Oroszország továbbra is soha nem látott módon fejlődik. Elmondása szerint a Kína és Oroszország közötti kereskedelem több mint 80 százaléka rubelben, illetve jüanban bonyolódik, és – Hszi Csin-ping kínai elnökkel egyetemben – biztatta a többi tagállamot az ugyanerre a gyakorlatra való áttérésre.
A nemzeti valuták használata a kereskedelemben a dollártól való függetlenedést szolgálja, ami (különösen a nyugati szankciók miatt) Oroszország és Kína fontos célkitűzése.
Konkrét országok megnevezése nélkül ugyan, de Hszi is bírálta felszólalásában a Nyugatot, mondván, az SCO tagjainak erősíteniük kell a kapcsolataikat és a régió biztonságát, továbbá ébernek kell lenniük, mivel vannak „külső kísérletek” egy új hidegháború vagy blokkalapú konfrontáció szítására a térségben. Ez a narratíva megjelent a megbeszélés végén kiadott közös nyilatkozatban is, amely bírálta a globális rakétavédelmi rendszerek „bizonyos országok vagy országcsoportok általi egyoldalú és korlátlan bővítését”, ami nyilvánvalóan a nyugati országokra, a NATO-ra és az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítségre utalt. A nyilatkozat hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az SCO nem irányul más államok ellen, a szervezet pedig elítél minden ideológiavezérelt, blokkosodáson és konfrontáción alapuló megközelítést a problémák és kihívások kezelésére.
A Nyugattal való további szembenállást fogja mindazonáltal erősíteni Irán felvétele a szervezetbe, amire a mostani csúcstalálkozón került sor, így a megbeszélés Ebrahim Raiszi iráni elnök részvételével zajlott. Irán az SCO kilencedik tagállamává vált, és ezzel egy olyan állammal bővült a tagság, amely Oroszországhoz és Kínához hasonlóan markánsan ellenzi, hogy – megítélésük szerint – a Nyugat, elsősorban pedig az Egyesült Államok határozza meg a kizárólag a Nyugat érdekeit szolgáló világrendet, amelytől nem tűr el semmilyen eltérést. A sokáig a Nyugat és Oroszország között lavírozó, ám a 2020-as, országos tüntetéseket kiváltó elnökválasztás óta végleg Moszkvára utalt Belarusz idén benyújtotta tagsági kérelmét, így jövőre az SCO tagja lesz, amivel a szervezet Nyugat-ellenes jellege tovább fog erősödni.

A házigazda, India részvételét több okból is nagy várakozás előzte meg. Újdelhi eddig nem ítélte el Oroszország háborúját Ukrajnában, így kérdéses volt, hogy ez esetleg megtörténik-e most, továbbá az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!