Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bőven van tere a fejlődésre a biztosítási piacnak Magyarországon. Nemzetközi kitekintésben megállapítható ugyanis, hogy számos országban 10 százalék körüli vagy afeletti a szektor penetrációja. Míg az Egyesült Királyságban 9,9, addig Franciaországban 11,8 százalékon áll ez a mutató, ami azt jelenti, hogy a biztosítások díjbevételei a GDP százalékában ekkora súllyal bírnak. Tekintettel a brit vagy a francia gazdaság erejére, figyelemre méltóak ezek az adatok. Viszonyításképp Magyarország biztosítási penetrációja ennél lényegesen alacsonyabb, ráadásul trendszerűen csökken.
Amikor kevés 1500 milliárd forint
Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy a hazai biztosítási szektor díjbevétele tavaly 1509 milliárd forint volt, ami 5,6 százalékos növekedést tükröz az egy évvel korábbihoz képest, igaz, árnyalja a képet az elmúlt esztendőre jellemző 17,6 százalékos inflációs környezet. A biztosítási piac 62 százalékát adó nem-élet üzletág 14,5 százalékkal bővült éves bázison, a fennmaradó 38 százalékért felelő életbiztosítások díjbevétele viszont 6,3 százalékkal csökkent, amellyel még a 2021-es szintet sem érte el.
A díjbevételek növekedésétől is érdemben elmaradt tavaly a szerződések számának növekedése, ami negyedévente mindössze 1,1 százalék volt. Az életbiztosítások száma 0,1 százalékkal csökkent, míg a nem-életbiztosításoké 1,3 százalékkal lépett előre az előző év adatainak fényében.
Az idei első negyedév végén a biztosítóintézetek teljes szerződésállományában ugyanakkor 7,2 százalékos növekedés láthatóéves alapon, ami a gyakorlatban több mint 1 millió új szerződést hozott a konyhára, döntően a nem-élet üzletági 8,4 százalékos szerződésszám emelkedés következményeként. Így a szerződésszám 2024 márciusának végén meghaladta a 15,87 millió darabot.
Ha az egyes gazdasági ágazatokat érintő adó- és adójellegű befizetéseket vizsgáljuk, akkor a az egyik legnagyobb befizető a biztosítási szektor: 2023-ban a pénzügyi szervezetek különadója 352 milliárd forint volt, amit a pénzügyi tranzakciós illetékek követtek 333 milliárd forinttal, majd a biztosítótársaságokat érintő biztosítási adó és az extraprofitadó 236 milliárd forinttal
− ismertette Keszthelyi Erik. Hozzátette, hogy a biztosítási szektor teljesítményét értékelve ugyanakkor fontos figyelembe venni további tényezőket is. Méghozzá a következőket mindenképp:
- A klímaváltozás következtében egyre nagyobbak a kockázatok és a kárinfláció mértéke. Nem-élet ág esetében a kumulált kárinfláció mértéke 2021-2023 között majdnem 30 százalékos volt, a lakossági módozatok estén pedig a legtöbb esetben a 40 százalékot is meghaladta kárinfláció.
- A minőségi ügyfélkiszolgálás és digitalizáció érdekében tett piacélénkítő beruházások és innovatív fejlesztések csökkennek, ezáltal hosszútávon a magyar biztosítási szektor fokozatosan leszakadhat a környező országok fejlettségi szintjéről, és idővel már a trendkövetésre se lesz képes.
- Egy ország nemzetgazdasági fejlettségi szintjét jelentősen befolyásolja a lakosság öngondoskodási hajlandósága. Miközben a fejlett nyugat-európai országokban magas a lakosság biztosítási tudatossága, a magyar piacon még jelentős fejlődésre és célzott biztosítási edukációs tevékenység folytatására van szükség a lakosság megtakarítási hajlandóságának növelése érdekében.
Összeségében megállapítható, hogy a javuló biztosítástechnikai eredmények ellenére is csak a nem-élet és a saját befektetések hozamai tudták nyereségesre fordítani a biztosítási szektort, amely így is forráshiánnyal küzd. Az extraprofitadót figyelembe véve hét biztosítótársaság volt veszteséges 2023-ban, pótadó nélkül vizsgálva azonban mindössze egy társaság lett volna veszteséges.
Erősödő alkuszi jelenlét
Annak ellenére, hogy a biztosítási penetráció az elmúlt tíz évben folyamatosan csökken hazánkban (2013-ban 2,66 százalék volt, ami 2023-ra 2,01 százalékra esett vissza), a bruttó díjbevétel évente átlagosan 6,5 százalékot növekedett, amely jelentősnek mondható de még így is elmarad a nemzetközi szinten 10 százalékos átlagfejlődéstől.
- Az alkuszok és a többes ügynökök a biztosítók díjbevételének 53 százalékát kezelték tavaly, mely 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel összefüggésben folyamatos növekedést mutat a közvetített szerződések darabszáma is.
- Míg 2020-ban az alkuszok és többes ügynökök által közvetített szerződések darabszáma a teljes biztosítási piac vonatkozásában 43,2 százalék volt, 2023-ra elérte a 46 százalékot.
Ugyanakkor a növekvő teljesítmény mellett folyamatosan csökken az aktív biztosításközvetítő alkuszok és többes ügynökök száma. Míg 2010-ben 550 volt az alkusz és többes ügynök cégek száma, ami 2023-ra (az előző évhez képest 5,3 százalékkal) 354-re csökkent. A Hungarikum-vezér hangsúlyozta: hasonló tendencia látható a biztosításközvetítő természetes személyek esetén is, ahol 2023. év végére 3,7 százalékkal kevesebb regisztrált biztosításközvetítő személy volt, mint 2022-ben.
Az elöregedő korfa megmutatkozik a biztosítási szektorban tevékenykedő személyek között is (az alkuszoké 49,4 év, a többes ügynököké 37,1 év, míg az ügynököké 47,6 év) ezért kiemelten fontos feladat a szektor számára a fiatalok bevonzása.
Integráció számokban
Egy nemzetközi elemzést […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!