Ketyeg az óra: fél év maradt hazahozni a pénzt Brüsszelből

Miközben a Magyarországot érintő uniós viták homlokterében változatlanul a 2021–2027-es források, illetve a helyreállítási pénzek hozzáférése áll, a hazai fejlesztéspolitikai rendszernek éppúgy elemi érdeke a 2014–2020-as EU-s ciklus lezárása.

Első hallásra furán csenghet, hogy miért beszélünk még egyáltalán 2023 nyarán a 2014 és 2020 közötti programozási időszakról, de nem árt tudni, hogy ebben az esetben az n+3-as szabály az irányadó: vagyis a ciklus hét plusz három évig tart, azaz idén decemberig van még lehetőség feltörni a brüsszeli széfet.

Dobálózhatunk a százalékokkal konkrét összegek nélkül, de annak túl sok értelme önmagában nincsen. A finisébe forduló 2014–2020-as ciklus során hazánk rendelkezésére 32,11 milliárd euró áll, ebből 27,15 milliárd az uniós finanszírozás, 4,96 pedig a nemzeti önrész. Az eddig elért 88 százalék értelemszerűen az előbbire vonatkozik, a saját befizetés nélkül.

Brüsszel nem egy pénzváltó

Azzal sem árt tisztában lenni, hogy az Európai Bizottság nem egy pénzváltó, így ahogy ezt az euróban érkező pénzmennyiséget 430-cal nem volt érdemes felszorozni, úgy az utóbbi időszakban 360-nal sem. Ellenben a 375-ös jegyzésen rögzített tervezési árfolyamot alapul véve, az eddig a képzeletbeli kerítés felénk eső oldalán 23,84 milliárd euró van, ami e szerint 8940 milliárd forintnak felel meg. 

A 23,84 milliárd euró tehát a teljes nekünk járó keret 88 százaléka, ebből 81 százalékpontért felelnek a tényleges beruházási, fejlesztési számlák alapján történt kifizetések, 4 százalékpont a kezdeti előleg, 3 az éves előfinanszírozás.

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/07/07/europai-bizottsag-brusszel-unios-forrasok-fejlesztespolitika/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!