Vastaps fogadta Karikó Katalint alma materében, Kisújszálláson, ahol csordultig telt a Vigadó a város díszpolgára, Magyarország első és egyetlen női Nobel-díjasa tiszteletére tartott közönségtalálkozón. Bár Karikó Katalin Szolnokon született 1955. január 17-én, ám ezer szállal kötődik Kisújszálláshoz, ugyanis az alföldi városban nőtt fel, és járt iskolába.
Az Arany János Általános Iskola nyolcadikos tanulójaként országos biológiaversenyt nyert, majd a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tovább mélyítette az élővilággal és a biológiatudománnyal kapcsolatos ismereteit. Ebben nagy szerepe volt Tóth Albert tanár úrnak, akire későbbi kutatói pályája során többször is hivatkozott. Nagy hatást gyakorolt rá, hogy a Jermy Gusztáv szakkör tagjaként már ekkor olyan tudósokkal levelezett, mint Selye János vagy Szentgyörgyi Albert.
Nem volt kérdés számára, hogy továbbtanulása során a biológiát és a kutatásokat részesíti majd előnyben. Maximális pontszámmal nyert felvételt a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia szakára, ahol még inkább megerősödött benne a kutatás iránti vágy.
1978-ban MTA-ösztöndíjasként kezdett dolgozni a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, ahonnan létszámcsökkentés miatt 1985-ben elbocsátották. Férjével, Francia Bélával együtt akkor döntöttek úgy, hogy az Egyesült Államokban próbálnak szerencsét. A család kislányukkal, Zsuzsival együtt (aki később az amerikai evezősválogatott tagjaként kétszer is olimpiát nyert) a tengerentúlra költözött.
Először Philadelphiában, majd Washingtonban kutatott, aztán ismét visszatértek Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen először foglalkozott mRNS-kutatással. Ez kulcsfontosságúnak bizonyult további pályafutását illetően, hiszen ezen technológia volt az alapja és kulcsa a 2020-ban kitört világjárvány elleni, forradalmi jelentőségű oltóanyag kifejlesztésének, melynek köszönhetően több millió ember életét sikerült megmenteni.
2023. december 11-én kutatótársával, Drew Weissmannal együtt Stockholmban átvette az orvosi-élettani nobel-díjat, így mindmáig ő az első és egyetlen magyar női kutató, aki elnyerte a világ legrangosabb tudományos elismerését.
„Elhoztam, hogy ilyet is lássatok” – mutatta fel a kisújszállási közönségnek nagy mosoly keretében Nobel-díját az ünnepelt. Ahogy a Corvin-láncot is közszemlére tette. (A magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb magyar állami kitüntetés, amelyet olyan személyek kaphatnak, akik különleges módon járultak hozzá a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához.)
A királytól a mosdóig
„Nagy öröm, hogy itt lehetek” – mondta, majd mindjárt jelezte, hogy tudományos értekezés helyett a Nobel-díj átvételéről készült élménybeszámolót tárja a közönség elé. „Interjúkat adtam, könyveket írtam alá, sőt még egy széket is” – kommentálta a saját maga által végzett diavetítést stockholmi élményeiről, ahová többek között családja, kutatótársai, szegedi professzorai is elkísérték. „Feszes volt a tempó, sokat nem pihentünk, de mindez édes teher volt. A díjátadó előtt a váróteremben, bár helyeztek ki bőven vizet, jelezték, hogy túl sokat nem érdemes inni belőle, mert utána a díszvacsoráról nem tudunk mosdóba menni, ugyanis amíg a király ül, addig nem szabad felállni” – osztott meg egy anekdotát Karikó Katalin, aki azért természetesen eljutott a stockholmi Koncertterem illemhelyiségébe, és jó humorát mutatja, hogy ha már ott volt, egy fotót is készített – és be is mutatott – a kerti végi „pottyantósra” hasonlító WC-ről.
A Nobel Intézetben a díj hivatalos átvételét követően egy Alfred Nobelt ábrázoló hatalmas festmény előtt kellett bevésnie nevét a Nobel-díjasok nagykönyvébe. Amikor megkérdezték tőle, kinek az aláírását nézné meg szívesen, Szentgyörgyi Albertét említette, amit a levéltárban kellett előkeresni.

Óriási gondot jelentenek a vakcinatagadók
Karikó Katalin felhívta a figyelmet, milyen károkat okoznak a vakcinatagadók, akik elutasítják a gyógyszereket, akik alapjaiban kérdőjelezik meg a tudomány egészségügyi vívmányait. Még nagyobb gond, hogy hangot is adnak ennek a véleményüknek, ami a közösségimédia-, illetve egyéb platformokon keresztül ma már mindenkihez eljut.
A szkeptikusok gyakori vélekedése, hogy mivel egy vakcina kifejlesztése több mint tíz évig is eltarthat, a koronavírus elleni védőoltás pedig gyorsan megjelent a járvány kitörése után, a Covid-vakcinák nem nyújtanak kellő védelmet, sőt akár ártalmasak is lehetnek. Karikó Katalin szerint aggasztóak az ilyen vélemények, nézetek.
A kutatóknak, tudósoknak felelősségük és feladatuk van a tekintetben, hogy az ilyen, az egészségre is negatív következményekkel járó álhírek ne terjednek el
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!