Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tíz hónappal a lapunknak adott nagyinterjút követően Jászai Gellért június 30-án, a tőzsdezárás után válaszolt az Index kérdéseire. Ezúttal egyebek mellett arról is szó volt, hogy
- veszített-e a magyar állam a 4iG-csoporttal folytatott üzleteken;
- miért van szüksége az államnak a DIGI infrastruktúrájára;
- reális áron történnek-e ezek az óriástranzakciók;
- mi lesz a cég hatalmas adósságállományával;
- mekkora esélye van egy 4. mobilszolgáltatónak a hazai piacon;
- egységesítik-e a DIGI és a Vodafone díjszabását;
- kútba dobták-e a cég űripari terveit.
Beszélgetésünk előtt nem sokkal jelentették be, hogy értékesítették a 4iG-csoport egyik távközlési vállalata, a DIGI mobilhálózati eszközeit, frekvenciáit. A vevő egy állami cég, a Pro-M, az ügylet pedig 68 milliárd forint értékű. Nem kell ahhoz nagyon vájt fülűnek lenni, hogy észrevegyük, ismét a magyar állam tesz bele a közösből jelentős pénzt a 4iG-be. Sokan úgy látják, hogy ezzel a tranzakcióval az állam csak tovább konszolidálja a céget.
Szó nincs konszolidálásról, a magyar állam soha nem adott támogatást vagy juttatott forrást ellentételezés nélkül a 4iG-csoportnak. Az állammal közös tranzakcióink mindig értékalapon valósultak meg, nemzetközi tanácsadók és jogi irodák bevonásával, a piaci sztenderdek szerint. A mostani tranzakcióval együtt három stratégiai jelentőségű ügyletet bonyolítottunk a magyar állammal közösen, és csak ez utóbbinál történt az ellentételezés készpénzben. Az Antenna Hungária megvásárlását tőkeemeléssel valósítottuk meg, az Antenna 77 százaléknyi részvénycsomagjáért a teljes hazai és nemzetközi távközlési portfóliónkat adtuk cserébe az államnak. Ennek a tranzakciónak az értéke megközelítette a későbbi Vodafone-vásárlás nagyságrendjét, de ebben az esetben mi vásároltunk az államtól, így a kérdésében lévő feltételezések fogalmilag kizártak.
Így volt ez a második esetben is, ahol szintén egy részvénycsereügylet keretében eladtuk a magyarországi Yettel–Cetin 25 százalékát a Corvinusnak a Vodafone 19,5 százalékáért cserébe.
A legutóbbi, a DIGI mobilhálózati és torony-infrastruktúrájának, valamint a frekvenciakészleteinek eladása pedig teljes mértékben piaci tranzakció még akkor is, ha közvetve az állam vásárolta meg ezeket az eszközöket. Elsősorban azért, mert az eladási folyamat piaci sztenderdek szerint zajlott, és többszereplős volt. Magyarul, több nemzetközi és hazai vételi ajánlatunk is volt a Pro-M-en kívül. Szintén fontos, hogy itt is nemzetközi tanácsadók végezték az átvilágítást és az értékelést, valamint a tranzakciós dokumentációt is ők készítették el.
A nemzetbiztonság és az adásvétel
Sajtóhírek szerint viszont éppen az ön által említett Yettel–Cetin- és Vodafone-részvénycserénél 3 milliárd forintnyi különbség van a két ügyletben számolt részvénypakett értéke között. A Yettel és Cetin vállalatok 25 százalékos tulajdona 125,7 milliárdot, míg az állam által átadott Vodafone-részvénycsomag 128,7 milliárd forintot ér. Magyarul az ügylettel a magyar állam, végső soron pedig az adófizetők veszítettek 3 milliárd forintot.
A sajtóban ezzel az üggyel kapcsolatban politikai hangulatkeltés zajlik, a 3 milliárd forintos eltérés a két részvénycsomag értéke között teljes tévedés. Többször elmondtuk, én magam is nyilatkoztam arról korábban, hogy a Vodafone-tranzakció sajtóban bejelentett értéke a Vodafone Magyarország vállalati értéke volt, nem pedig a végleges vételár. Tehát
az államot és az adófizetőket semmilyen vagyonvesztés nem érte,
mivel a részvénycsereügyletben érintett 19,5 százalékos Vodafone-részvények értéke pontosan megegyezik a Yettel Magyarország és a Cetin 25 százalékos üzletrészeinek értékével.
Miért van szüksége az államnak a DIGI infrastruktúrájára?
Az állam régi terve, hogy a rádiófrekvenciás vészhelyzeti kommunikáció – többek között nemzetbiztonsági okokból – saját torony- és hálózati infrastruktúrán valósulhasson meg. A jelenkori események, mint például a szomszédunkban zajló háború, ezt az igényt még inkább aktuálissá teszik, így
ennek a kritikus infrastruktúrának a megléte mára szuverenitási kérdéssé is vált.
A tranzakcióval az állam jelentősen olcsóbban – közel féláron – jut az infrastruktúrához ahhoz képest, mint ha zöldmezős beruházásban valósítaná meg a teljes fejlesztést. Ráadásul az akvizícióval időt takarít meg, hiszen a DIGI toronyhálózatának köszönhetően jelentősen lerövidül a széles sávú mobil- és hangadat-szolgáltatást biztosító PPDR-rendszer kiépítése is. Ha ma kezdenék el ezeket a fejlesztéseket, tehát a több mint 2500 torony és a hozzájuk tartozó hálózat építését, akkor legkorábban csak négy-öt év múlva válna használhatóvá az infrastruktúra.
A vételár mennyire tekinthető reális piaci árnak?
A félreértések elkerülése érdekében: a 68 milliárdos tranzakciós érték a vételár mellett magában foglalja a Pro-M által igényelt éves üzemeltetési költségeket és a toronyhálózathoz, illetve infrastruktúrához tartozó új core hálózat kiépítésének költségeit is. A vételárral kapcsolatban friss nemzetközi példát is tudok említeni. A United Group, ami Délkelet-Európa egyik legnagyobb távközlési csoportja, áprilisban adta el szlovén, horvát és bolgár torony-infrastruktúráját a TAWAL-csoportnak. A 4800 toronyból álló hálózatért, illetve a kapcsolódó infrastruktúráért a közel-keleti befektetők 1200 millió eurót, azaz mai árfolyamon számolva 445 milliárd forintot fizettek. Természetesen egy három országot érintő torony-infrastruktúra értékesítését nem lehet teljes egészében összehasonlítani a DIGI mobilhálózatáéval, ugyanakkor a példa jól szemlélteti, hogy a nemzetközi piacon a kritikus infrastruktúra megszerzéséért a befektetők jelentős árat is hajlandóak fizetni.
Most miért nem részvénycserével oldották meg a DIGI eszközeinek az eladását? Így akár tovább csökkenthették volna a 23 százalékos állami tulajdonrészt az Antenna Hungáriában vagy akár a magyar Vodafone-ban.
Azért nem, mert nem a Pro-M tulajdonolja az állam Antenna Hungáriában vagy Vodafone Magyarországban lévő részvényeit. Így egy ilyen konstrukció fel sem merülhetett a DIGI torony-infrastruktúrájának adásvétele során.
A csoportnak jelentős, közel 800 milliárd forintos az adósságállománya. Mire fordítják majd a bevételt, a hiteleik törlesztésére?
A szerződés alapján a vételárat három részletben egy év alatt kapjuk meg, és részben a hitelek törlesztésére, részben a pedig a transzformációs folyamathoz és a saját vezetékes és mobilhálózati infrastruktúránk fejlesztéséhez kapcsolódó beruházásokra fordítjuk.
A lépéssel az utolsó reménye is elillant annak, hogy egy negyedik mobilszolgáltató is megerősödhessen, illetve működjön a hazai piacon. Hogyan hat ez a helyzet a magyar mobilpiaci versenyre?
A negyedik mobilszolgáltató mindig is egy álom volt Magyarországon. A piac nem elég nagy ehhez. Jól mutatja ezt, hogy a DIGI még az előző tulajdonos alatt intenzíven kiépített mobilhálózati infrastruktúra ellenére sem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket, és nem tudott komoly piaci részesedést szerezni, valódi negyedik szolgáltatóként megjelenni. A mobilhálózati infrastruktúra eladása nem változtat a piaci viszonyokon, azt leszámítva, hogy a 4iG-csoport nagyobb forrást tud majd mozgósítani a megmaradó hálózati eszközeinek a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!