Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 24,5 százalék – ekkora volt áprilisban az általános fogyasztóiár-emelkedés Magyarországon, 38 százalékos élelmiszerinfláció mellett. (Ami csökkenő tendenciát mutatva hosszú idő után futott be 40 százalék alá havi bontásban.) Sőt, már a 24,5 százalékos fogyasztóiár-index is javuló eredmény a januári 25,7 százalékos csúcs, illetve a március 25,2 százalékos adat után.
Azonban ez a 24,5 százalék is bőven elég ahhoz, hogy behozhatatlan legyen az előny az uniós „inflációs versenyben”. Az európai uniós általános infláció 8,1 százalék volt áprilisban, ami megegyezik az előző év azonos időszakára vonatkozó adattal, és némi javulást mutat a márciusi 8,3 százalékhoz képest – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatalának adataiból. Az Eurostat arra is rámutat, hogy az eurót használó országok (euróövezet) inflációs rátája gyakorlatilag stagnált áprilisban (7,0 százalék) a márciusi (6,9 százalék), valamint év/év alapon is (7,4 százalék 2022 áprilisában).
A legkevésbé a luxemburgiak érzik meg az áremelkedést (2,2 százalékos infláció), őket követik a belgák (3,3 százalék), illetve a spanyolok (3,8 százalék). A lista másik végén a toronymagasan vezető magyar adatot a lettek követik (15 százalék), majd a többi V4-ország következik: a cseheknél 14,3, a szlovákoknál és lengyeleknél 14 százalékos volt az áprilisi átalános infláció.
Márciushoz képest az éves infláció huszonkét tagállamban csökkent (köztük Magyarországon), ötben pedig emelkedett.
Bécsi, berlini árak Budapesten
Az Eurostat Facebook-oldalán is közzétett grafikon-bejegyezés alatt egy kommentelő megjegyezte: az óriási különbségekből azt szűri le, hogy csak Magyarország közöl „valós” adatokat, míg a többi ország elfedi a valóságot. Érkeztek is rá a magyar válaszok, miszerint: „valóban nem valósak az adatok, mert a tényleges infláció nem 25, hanem 50 százalék”, illetve az alábbi komment is árnyalta a hazai fogyasztói árak vonatkozó adatokat: „a legtöbb termék, így az élelmiszerárak megduplázódtak az elmúlt egy évben. Ugyanaz a termék jelenleg Budapesten drágább, mint Bécsben, vagy Berlinben”.
De legalább jól keresünk, ja, nem
A luxemburgi lakosok nemcsak azért nem élnek rosszabbul a jelenlegi nehézségekkel tarkított gazdasági környezetben, mert alacsony náluk az infláció, hanem mert az egy főre jutó jövedelem tekintetében is listavezetők az EU-ban. Ezzel szemben a magyar csúcsinfláció az uniós lista hátsó felében található fizetési mutatóval párosul, ami jócskán megnehezíti a magyarok megélhetését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy a magyar alkalmazottak az uniós átlagbér csupán negyven százalékát keresik. Tőlünk nyugatabbra utazva még szomorúbb különbség sejlik fel. A dánok átlagosan 41 eurót (15 300 forintot), míg a németek 30,3 eurót (11 300 forintot) kapnak 60 percnyi munkáért.
Szintén a KSH adatai szerint pedig – tartósan 25 százalék körüli infláció mellett – <a href="//index.hu/gazdasag/2023/04/26/fizetes-ber-munkaber-keresetek-forint-ksh-atlagber-netto-brutto-realber/" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/05/18/inflacio-aremelkedes-elelmiszerarak-europai-unio-eurostat/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!