Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A nyers adatok szerint 0,7, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal múlta felül a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene 2025 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becsléséből.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal bővült.
2025-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal meghaladta az előző évit.
A bruttó hazai termék növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a kereskedelmi ágak, valamint az építőipar teljesítménye járult hozzá. A legnagyobb mértékben az ipar visszaesése fékezte a gazdaság teljesítményét.
A kormány korrigált becslése sem jött be
A KSH adatai azt jelentik, hogy a kormány korrigált becslése sem valósult meg. A kabinet – a belengetett, de elmarad repülőrajt mellett – eredetileg 2,5-3,4 százalékos bővüléssel számolt 2025-ben, azonban az év során 1 százalékosra korrigálta prognózisát.
- A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-re nagyon lassú GDP-növekedést prognosztizált az év során: a jegybank legfrissebb becslése (szeptember körül) 0,6 százalékos növekedést vár a hazai gazdaságtól 2025-ben. Ez az előrejelzés tükrözi a lassú expanziót és a szerény növekedési dinamika kilátását.
- A GKI 0,8 százalékos bővülést prognosztizált 2025 egészére. A gazdaságkutató akkor azt mondta, hogy a magyar gazdaság növekedése stagnál vagy alacsony marad, nem mutat erős élénkülést – strukturális gyengeségek és beruházási visszaesés fékezik a GDP-t.
- A Concorde elemzői tavaly decemberben a 2025-re várt GDP-növekedés irányuló várakozásukat 2,5-ról 0,5 százalékra mérsékelték.
- Az Equilor Befektetési Zrt. múlt heti elemzésében 0,4 százalékos GDP-bővülést jelzett előre 2025-re.
Ami a banki elemzéseket illeti, az Erste 0,8, az OTP 0,6, a CIB Bank 1 százaléknál alacsonyabb, a K&H Bank 0,5, az MBH Bank pedig 1,1 százalékos bővülést várt 2025-re.
Folytatódott a gazdaság fűrészfogazása
„A friss GDP adat megint nem hozott pozitív meglepetést, pedig nem volt túl magasan a léc” – summázta az adatokat az ING Bank vezető elemzője.
Az adatközlés előtt rendelkezésre álló információk alapján eléggé vegyes volt az összkép, de egy erős decemberrel lehetett ennél kedvezőbb teljesítményt is várni. „Habár legalább stagnálás helyett már újfent némi növekedés mutatkozott, de így is elmondható, hogy folytatódott a gazdaság fűrészfogazása: egy jobb negyedévet egy rosszabb követ és fordítva” – tette hozzá Virovácz Péter.
A magyar gazdaság éves bázisú növekedési üteme még lassult is a negyedik negyedévben a harmadikhoz képest a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján, amire szinte senki nem számított. A nyers adat mutat némi gyorsulást, de az a több munkanap hatása – mutat rá az elemző. A 0,7 százalékos (igazítatlan) éves bázisú növekedés azonban aligha nevezhető kirobbanónak.
A friss adat egyben azt is jelenti, hogy év végére még az 1 százalékos növekedést sem sikerült elérni, így 2025 átlagában meg kellett elégedni egy 0,4 százalékos gazdasági növekedéssel, ami messze-messze alulmúlta az év eleji várakozásokat.
A KSH a gyorstájékoztatójában általában kevés részletet oszt meg a mögöttes folyamatokról, és ez most sem volt másképp. Nem meglepő módon a szolgáltatások tudták segíteni a magyar gazdaság teljesítményét, emellett a negyedik negyedévben az egy kiugró hónapot produkáló építőipar is tudott hozzáadni az összteljesítményhez. Ezzel szemben az ipar visszaesése fékezte a növekedést, ami arra enged következtetni, hogy az ipar decemberi teljesítménye is meglehetősen kiábrándító lehetett. „Emellett az ING Bank azt várta, hogy az év végére az agrárium is jól teljesíthetett, ám a KSH meg sem említette ezt a szektort, így valószínűleg elmaradt a várt javulás” – emelte ki Virovácz Péter.
A gazdaság általánosan gyenge teljesítménye mögötti folyamatokra majd a március 3-án érkező második becslésből világít rá. Felhasználási oldalon arra számítunk, hogy a fogyasztás lehetett a húzóerő, amelyet a beruházások és a nettó export folytatódó negatív hozzájárulása fékezte, már ami a negyedéves bázisú mutatót illeti.
A negyedik negyedéves adat fényében az ING Bank lefelé módosítja a 2026. évi növekedési előrejelzését. A vártnál lassabb negyedik negyedévi növekedés miatt az áthúzódó hatás is gyengébb lesz idénre, ami mindösszesen 0,3 százalék. Vagyis, ha az idei év minden negyedévében stagnálna a gazdaság negyedéves alapon, akkor a 2026. évi teljes gazdasági növekedés 0,3 százalék lenne. Mivel ennél jóval valószínűbb, hogy a kormányzati beavatkozások hatására azért látunk majd némi növekedést az egyes negyedévekben, főleg az első negyedévben, így azt mondhatjuk, hogy reálisan ennél azért nagyobb lesz az egész éves GDP-növekedés. Azonban a korábbi 2,3 százalékos előrejelzésünket 1,9 százalékra módosítjuk” – jelezte a közgazdász.
Az idei évben a fogyasztás lehet a húzóerő, elsősorban az új költségvetési impulzusok hatására, bár ezek eddig nem tudták magasabb fokozatba kapcsolni a gazdasági növekedést. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a többletjövedelem mekkora része kerül be aktívan a gazdaságba és hogy a bővülő fogyasztás mekkora arányban generál importot, részben semlegesítve a fogyasztásból származó pozitív hatást. A beruházások esetében nem számítunk komolyabb fordulatra. Kedvező esetben megáll a visszaesés és talán egy 0-1 százalék között növekedés mutatkozhat akár. Eközben a nettó export esetében a fogyasztás […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/01/30/magyar-gazdasag-gazdasag-novekedes-gdp-recesszio-ksh/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!