2024. március 2., szombatMa Lujza napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 393,00 Ft | USD: 364,00 Ft | CHF: 411,00 Ft
2024.03.02. Lujza Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 393,00 Ft | USD: 364,00 Ft | CHF: 411,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Európa egyik legdrágább rendszerét hozzák el Magyarországra

Hirdetés

Európa egyik legdrágább rendszerét hozzák el Magyarországra

Többéves huzavona után végül idén nyáron életbe lépett az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer, amely a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) szerint

a piaci verseny, ezáltal a hatékonyság legfontosabb elemeit nélkülözi. 

Hirdetés

A hivatalos indoklás szerint az évről évre gyengébben teljesítő szelektív hulladékgyűjtési és -hasznosítási rendszert az állam a koncesszióba adás eszközén keresztül hatékonyabban oldja majd meg. A koncesszió keretében egy szereplő, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja össze a lakossági és intézményi hulladékok szelektív gyűjtését, szállítását, előkezelését, válogatását egészen a hasznosításra átadásig. 

Aggályos a rendszer 

A szövetség nehezményezi, hogy a monopolhelyzetbe hozott koncessziós társaság működése tulajdonképpen megismerhetetlen a rendszert finanszírozó gyártók és forgalmazók számára. Mindössze annyit látnak az élelmiszergyártók, hogy az eddigi termékdíjtételekhez képest jelentősen magasabb díjakkal dolgozik majd a társaság. A FÉSZ úgy véli, hogy „azáltal, hogy egyszereplős lett a tevékenységek koordinálása, a piaci verseny számos pozitív hatása nem fog érvényesülni. A többszereplős rendszerek előnye ugyanis, hogy az árakat – jelen esetben a díjakat – a lehető legalacsonyabb szinten tartja. A szereplők egymással versenyeznének a díjaikkal is.”

Sajnos ez a félelmünk a vártnál is jobban beigazolódott, egyrészt a díjak mértéke rendkívüli emelkedést mutat az eddigi hasonló jellegű díjakhoz képest, másrészt az új díjak Európa egyik legdrágább kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerét hozzák el Magyarországra. 

Továbbá azt is kifogásolják, hogy valós költségek és tapasztalatok hiányában, becslések és ajánlatok alapján álltak össze a tervezett költségek, amikből a 2023 II. fél évére fizetendő díjakat meghatározták. Sem a koncessziós társaság, sem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem mutatta be a tervezett költségeket részletesen a gyártók számára, így nem értik, hogy a korábbi termékdíjösszegekhez képest pontosan mi kerül 5-10-szer többe. 

Ezt mutatja az uniós összehasonlítás

Mint ahogy fentebb is jeleztük, az uniós tagállamok díjait nem könnyű közvetlenül összehasonlítani, mivel az uniós irányelv csak a kereteket adja, azon belül minden tagállam eltérően érheti el a közös szabályozási célokat. 

A környező országok átlagos EPR-díjainak összehasonlítása 
(forrás: EU kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek összehasonlítása – forint/tonna)

  műanyag papír üveg fém fa társított 
  Magyarország termékdíj  5719  19  19  19  57  
 Magyarország EPR-díj  219173  77  186  19  168  
 Ausztria*  182,526,65  34,2  76  7,6  180,5  
 Bulgária  34,1  31,236,1  15,4  19,1  37,8  
 Csehország  238,599,8  29,7  38,2 159,4 313,7  
 Horvátország  75,919  7,6  11,4  7,6  20,8  
 Románia  26,726,7  32,4  25,9  25,2    
 Szlovákia  102,630,4  32,3  37,62    14,829,8  
 Szlovénia  106,43,8  3,8  106,4  13,3  106,4  

* lakossági és ipari/kereskedelmi átlaga

A műanyagok esetében a svéd és a cseh rendszer drágább csak a hazainál. A többi, FÉSZ által ismert európai országban mindenhol alacsonyabb a műanyagok díja. Tovább súlyosbítja a hazai magas díjtétel megítélését az is, hogy jellemzően a műanyagokon belül több kategóriába sorolják az anyagokat attól függően, hogy milyen műanyagról (PP, PET, PE stb.) beszélünk, ami eltérő költségeket jelent a hasznosításban. 

A szövetség úgy látja, hogy a műanyag csomagolások díjainak emelése azért is különösen fájó, mert az élelmiszerek számára a különböző műanyagok adta lehetőségek jelentik a legtöbb esetben a jó megoldásokat az élelmiszer-biztonság, az eltarthatóság, valamint a praktikusság szempontjából. Ráadásul még könnyű is, ami további előnyt jelent. Álláspontjuk szerint a műanyagok esetében ezért valójában a fejlesztésekkel arra kéne koncentrálni, hogy miként lehet az anyagokat minél tovább élelmiszer-csomagolásra alkalmas minőségben körforgásban tartani. Ehelyett az látható, hogy rendkívül magas díjat vetnek ki, és nincs megkülönböztetés a műanyagok díjaiban: újrahasznosított vagy újrahasznosítható stb.  

A magas díjak jobban sújtják a hazai előállítású termékeket

Beszámoltak arról is, hogy a piacra helyezett élelmiszerek csomagolása után minden szereplő – akár itthoni gyártó, akár importterméket forgalmazó – ugyanakkora díjat fizet. A gyártás során a termelésben használt csomagolások után azonban minden szereplő a gyártás helyén érvényes díjakat fizeti.

A termékek csomagolásai után azonban abban az országban kerül megfizetésre a helyi díj, ahol a termék csomagolása hulladékká válik. Ezáltal ha egy másik országban alacsonyabbak a díjak, az onnan importált termék előállításához használt termelési csomagolások […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/08/26/elelmiszer-epr-hulladekgazdalkodas-mohu-mol-fesz/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Milliókra perli egy nő Paul McCartney lányát egy baleset miatt

A 31 éves Chloe Mickelborough azt állítja, hogy a Stella McCartney olaszországi bemutatótermében történt esése következtében …