Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A szerző csak ember lehet
A szerzői jog az irodalmi és szakirodalmi műveket védi, legyen az cikk, novella vagy könyv. A művek jogosultja elsősorban annak szerzője. A mesterséges intelligencia megjelenése miatt azonban egyre több kérdés merül fel a szerzőség értelmezésével kapcsolatban – osztotta meg az Indexszel Lábody Péter, aki ismertette:
KIFORROTT ÁLLÁSPONTNAK LÁTSZIK, HOGY SZERZŐ CSAK EMBER LEHET, GÉP, MESTERSÉGES INTELLIGENCIA NEM.
A szerzői jogi védelem azokra az alkotásokra vonatkozik, amelyek egy ember szellemi tevékenységének eredményeként születtek, és „egyéni, eredeti jellegű” műveknek minősülnek. Ez az SZTNH elnökhelyettese szerint azt jelenti, hogy az alkotás létrehozásakor a szerző kreatív szabadsága érvényesült, és nem csupán egy már meglévő mű másolatáról van szó. A mű akkor állhat szerzői jogi védelem alatt, ha több annál, mint egy puszta ötlet, elv vagy elgondolás.
Mégis kié az alkotás?
Rávilágított, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak esetén elvben több lehetséges jogosult is felmerülhet. Ilyenek lehetnek az MI eszköz létrehozója, az MI-t adattartalommal betanító személy, vagy az MI alkalmazást konkrét válaszadás céljából igénybe vevő személy.
Ha én csak utasítást adok, legfeljebb az elvárásaimat összegzem, de a végeredményt az MI hozza létre, akkor nem lehetek szerző, mert én csak utasítok, megrendelek, de nem alkotok. A ChatGPT hozza létre a tartalmat, ugyanakkor »ő« nem lehet szerző, mert nem ember
– ismertette a mesterséges intelligenciában rejlő kockázatokat Lábody. Így előfordulhat, hogy olyan alkotások jönnek létre, amelyek látszólag megfelelnek a szerzői védelem feltételeinek, de gépi létrehozójuk miatt mégsem állnak oltalom alatt és nincs szerzői jogi jogosultjuk.
Egy lehetséges megközelítés, hogy az MI fejlesztőjét tekintjük a jogosultnak, de a konkrét mű megvalósításához a hozzájárulása kétséges. Másrészről, az MI-t utasító személy sem tekinthető szerzőnek, ha ő csak utasítást ad, és nem alkot. Így olyan művek jöhetnek létre, amelyek látszólag megfelelnek a szerzői védelem feltételeinek, de gépi eredetük miatt mégsem állhatnak oltalom alatt.
A szakértő megjegyzi, hogy a jogi szabályozás országonként eltérhet, és az egyedi körülmények alapján változhat a kérdés megítélése. Ezért minden egyes ügyben külön vizsgálat szükséges a konkrét körülmények alapján.
Detektív programok buktathatják le
Lábody Péter szerint az alkotók azonosítása és a gépi tartalom kiszűrése több szempontból is fontos. A szerzői jogok terén az a legnagyobb kérdés, hogy követelhet-e valaki jogdíjat egy ChatGPT által létrehozott tartalomért, amit saját alkotásaként tüntet fel. Ez az igény ugyanakkor alaptalan lehet, ha abból indulunk ki, hogy egy ilyen tartalom esetében nem feltétlenül áll fenn szerzői jogi védelem.
A mesterséges intelligencia által generált tartalmak azonosítására nincs még egységes gyakorlat, de a jövőben akár az MI-alapú detektáló programok nyújthatnak segítséget ebben a kérdésben is
– világított rá. Példának hozta az olyan MI rendszereket, amelyek digitálisan vízjelezik a létrehozott alkotásokat, mint például a Microsoft Bing által generált képek esetében.
A zenei generáló MI-k is várhatóan az iparági szokásoknak megfelelő metaadatokkal látják el a hangfájlokat. Viszont ha egy alkotást nem vízjeleznek, vagy ha szöveges tartalomról van szó, a megoldás egyelőre nem egyértelmű – mutatott rá a szakértő.
Nem ajánlott szakdolgozatot készíteni vele
A szakdolgozat elkészítése során a ChatGPT igénybevétele több szempontból is problémát vet fel. Először is fontos, hogy az adott oktatási intézmény szabályzata tiltja-e a mesterséges intelligencia alkalmazását ilyen célra. Ha így van, akkor megsértése miatt szankciókat kaphat a diák – figyelmeztet a szakértő.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
