Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A frissen elkészült mű már az első oldalon meglepi az olvasót, ugyanis NEM NYILVÁNOS. „Ez talán némi magyarázatra szorul: a közel 600 oldalas kiadvány lényegében az ágazat haditerve, amelyet a kiszolgáltatottság elkerülése érdekében nem tehetünk bárki számára hozzáférhetővé, nem hozhatjuk a nemzetközi versenytársainkat önként előnybe. Az anyag olyan elemzéseket tartalmaz, amelyek a borágazat jövőjét hivatottak szolgálni” – mondta az Indexnek Rókusfalvy Pál, akit tavaly nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztossá, és az egyik legfontosabb feladata volt a 2023–2026-os időszak Nemzeti Bormarketing Stratégiájának a megalkotása.
Viharban sodródó bárka kormányánál
A jövő tervezéséhez, a világhoz alkalmazkodó vízió lefektetéséhez elengedhetetlen a bel- és külföldi piaci háttér elemzése, trendek azonosítása, amelyet az elkészült anyag kétharmada is taglal – ismertette, hozzátéve, hogy a kutatásoknak a jövőben is folytatódniuk kell.
A mi feladatunk nem az volt, hogy egy szép, új arculatot, szlogent kreáljunk a hazai borokhoz, hanem annak a megállapítása, hogy az elmúlt 30 évben miért nem tudott hatékonyan működni e terület és milyen lehetőségeket, kitörési pontokat kínál számunkra a piac. Habár a branding fontos, másodlagos kérdés, az értékesítést kell megoldani. Ezt a borászoknak is jeleztem. Nemcsak az ágazat életben tartására szerződtem, hanem a magyar borban rejlő értékek széles körben való fellendítésére is
– hangsúlyozta a komoly kommunikációs tapasztalattal és borászati ismeretekkel rendelkező kormánybiztos, aki szerint a borfogyasztás globális csökkenése miatt igencsak zord a kép.
Ki kell lépni az ezoterikus térből
Az ágazati örökségünknek megvan a maga tökéletlensége: nemzetközi összehasonlításban a magyar bort bizonytalanságok sokasága lengi körbe, mivel éveken keresztül elavult ültetvényrendszeren alapult, töredezett birtokszerkezet jellemezte.
Itt a Kárpát-medence szívében változatos termelési alappal rendelkezünk; több mint 200 eredetvédett termékünk van. Szembe kell néznünk azzal, hogy a sokszínűség, amelyre a korábbi stratégiáink épültek, kommunikációs szempontból sajnos használhatatlan. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ha meg akarjuk határozni termékként a magyar bort.
„Ha a világon bárhol kimondjuk azt, hogy Grüner Veltliner (zöldveltelini), akkor tudják, hogy honnan származik. Hasonló figyelhető meg az új-zélandi Sauvignon Blanc vagy a Pinot Noir esetében is” – húzta alá a kormánybiztos, aki elmondta, a stratégia során nagy hangsúlyt fektettek annak feltárására, hogyan tehető fel a magyar bor a globális térképre annak érdekében, hogy a hazai ágazat hosszú távon prosperálhasson.
Tojáshéjakon lépkedve
Rókusfalvy Pál szerint nagyon nehéz azt a termelési alapot megtalálni jó kondíciójú szőlők és nagy gazdaságok hiányában, amely „alapján el tudunk nyugodtan indulni a világban”.
A mai magyar szőlőterület 84 százaléka 3 hektár alatti birtokokból áll. Összehasonlításképpen egy olyan mérethatékonyság szempontjából optimálisabban, gazdaságosabban működő országban, mint Chile, az átlagos birtokméret 10 hektár fölött van.
Kulcskérdés az ágazat profittermelő képessége. Ennek kapcsán Rókusfalvy rávilágított egy megdöbbentő jelenségre, miszerint Ausztriában az elmúlt évtizedekben 26 ezer hektárról 42 ezerre emelkedett a szőlő termőterülete, ezzel szemben Magyarországon, míg az 1960-as években mintegy 200 ezer hektárról szüreteltek, addig napjainkra negyedére, körülbelül 50 ezer hektárra csökkent a terület. A kisebb területen termelő osztrákoknál a bor átlagára 3-4 euró literenként, ami nálunk egy euró alatt van, így nyugati szomszédaink jóval nagyobb bevételre tesznek szert.
A jövedelmezőséget nem támogatják az elmúlt három év globális kihívásai: a gyümölcstermesztést sújtó időjárási viszontagságok, így az aszály, az elszálló energiaárak, az üvegipar megnövekedett költségei, a konkurens alkoholos termékek előretörése, a nemzetközi kereskedelmi háborúk sem. Gazdasági szempontból úgy tűnhet, mintha minden összeesküdött volna az ágazat ellen. „Ugyanakkor alapvető feladat, hogy a borászokat kitépjük az ezoterikus térből, és segítsünk abban, hogy az Excel-tábla stimmeljen a nap végére. A jelenlegi termelési ív folytatása csak a csődöt jelentheti a legtöbb borászatnak” – szögezte el.
Nem fordulhat elő, hogy többe kerül elkészíteni a bort, mint amennyiért el tudjuk adni.
Rókusfalvy szerint fontos lenne a mérethatékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázása, azonban történelmi hagyományaink miatt a mai napig szitokszónak számít a szövetkezés. ”Amikor ezt kimondom, akkor az asztalnál ülők mind azt gondolják, hogy »valaki el akarja lopni a pénzemet«. Tojáshéjakon lépkedünk előre.”
Túl sok bor kerül a piacra
Napjainkban a világon túltermelés van borból: 2021-ben 260 millió hektolitert állítottak elő, miközben a fogyasztás 236 millió hektolitert tett ki, emiatt 24 millió hektoliter sorsáról dönteni kellett. Az értékteremtésnek a zöldszüret sem kedvez, amely Rókusfalvy szerint egyenlő azzal, hogy a gazdák kapnak egy évet az éhenhalás előtt.
Ezt a „segítséget” demotiválónak tartja, hiszen sok gazda a következő évben már bele se vág a szőlője metszésébe. A megoldást a kormánybiztos inkább az innovációban és az értékesítésben látja, semmint abban, hogy a termelő el sem készíti a termékeket. Hasonlóan vélekedik a lepárlásról is.
Pénz, paripa, fegyver
„Feladatom, hogy a magyar bor értéke belföldön és a nemzetközi porondon is magasabb szintre lépjen. Túlnyújtózkodva a szűken értelmezett bormarketing területén, kormánybiztosként megvan […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/07/06/rokusfaly-pal-kormanybiztos-bormarketing/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!