Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Magyarország 2004-ben, az EU-hoz való csatlakozáskor vállalta, hogy idővel bevezeti az eurót. A szükséges feltételek teljesítése azonban rendre elmaradt. Most viszont ismét előtérbe került a kérdés. A kormányváltással várhatóan Kármán András kerül a Pénzügyminisztérium élére, aki már első, a Magyar Nemzeti Bankba tett hivatalos látogatásán egyértelművé tette:
napirendre tette az euró bevezetésének elindítását.
Samu János és Gyurcsik Attila a Concorde Értékpapír Zrt. legfrissebb podcastjében arról beszélgettek, miért lehet most más a helyzet, és valójában milyen lépésekre lenne szükség az euró bevezetéséhez. Első pillantásra könnyű azt gondolni, hogy az eurócsatlakozás főként gazdasági kérdés. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban a tét ennél jóval nagyobb. Úgy látja, az euróövezethez való csatlakozás mindenekelőtt egyfajta értékválasztás.
Euró mint iránytű: nyugati elköteleződés és a forintpolitika tanulságai
Ha egy ország belép az eurózónába, onnan nagyon nehéz kilépni. Ezt jól mutatta a 2012-es görög válság is, bár a görög kormány odáig ment, hogy népszavazást írt ki a kilépésről, végül mégis az euróövezetben maradt. Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint mindez arra utal, hogy a döntés messze túlmutat a gazdaságpolitikán. Aki komolyan veszi az euró bevezetését, az egyben azt is kimondja: Magyarország jövőbeli hovatartozása nem kérdéses.
„Ennél látványosabban, szimbolikusabban letenni a voksunkat Nyugat-Európa mellett nem lehet. Ez egyfajta kinyilatkoztatás az európai integrációnk mélyítése irányában” – mondta Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese. Gyurcsik Attila kiemelte, hogy azok a célok, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek, valójában már régóta szerepelnek a különböző kormányok programjában.
Gyurcsik arra is emlékeztetett, hogy az első Fidesz-kormány vezette be a kamattámogatott lakáshitelek rendszerét, ami akkoriban komoly könnyebbséget jelentett a hitelfelvevőknek. Azóta szinte minden kormány próbálta valamilyen módon „lemásolni” az eurózóna alacsony kamatkörnyezetét: különféle, akár nulla-, egy- vagy kétszázalékos kamattámogatott konstrukciókkal árasztották el a piacot.
Az eurón kívüli élet következménye számokban is mérhető. Magyarország évente a GDP mintegy egy százalékát, több mint 800 milliárd forintot fizeti ki devizaátváltási és árfolyamkockázati prémiumként, olyan gazdaságról beszélünk, ahol az export a GDP közel 90 százalékát teszi ki. Az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikájának egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a forint tudatos, fokozatos gyengítése versenyelőnyt adhat a hazai exportőröknek és a kkv-knak.
Az elképzelés szerint az olcsóbb forint segíti a kivitel növekedését, és így támogatja a gazdasági felzárkózást. Gyurcsik Attila azonban egyértelműen fogalmazott: ez a megközelítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kísérlet lényegében kudarcot vallott.
Ráadásul a környező országok példája egészen más képet mutat. A csehek például mindmáig saját valutát használnak, de nem építettek arra, hogy azt tartósan gyengítsék. Ennek ellenére erős, versenyképes kkv-szektoruk és jelentős nagyvállalataik vannak.
A gyenge forint mítosza és a valódi versenyképesség útja
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!