Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Azt követően, hogy lényegében már minden hazai család ismerősei körében akad olyan személy, aki az elmúlt hónapokban pórul járt valamilyen módon, örömmel lehet nyugtázni, hogy az elmúlt év végén végre kedvezőbb képet mutattak a digitálisvisszaélés-adatok.
Egyre kevesebb az átvert
Ünnepelhetjük a tudatosság emelkedését – a Kiberpajzs-programban megvalósuló példátlan összefogással elindított edukációnak, no meg főleg a saját vagy az ismerősök kellemetlen tapasztalatainak eredményét – abban a tényben, hogy tavaly az I. negyedévtől kezdve minden negyedévben csökkent az átvertek száma, ám annak azért nem érdemes pezsgőt bontani, hogy éves szinten még így is közel negyedével nőtt a visszaélések száma, meghaladva a 200 ezret. Két év alatt duplázódott a digitális átvertek száma.
Lehet örülni annak is, hogy némileg visszaesett a digitális visszaélésekben érintett kár összege, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint
2023 IV. negyedévében „csak” 8,1 milliárd forintra rúgott a bankkártyás és átutalásos károk összege. Ez közel 30 százalékos javulás a tavalyi év III. negyedévéhez képest, amikor 11,4 milliárd forint értékben csapolták le a bankkártyákat és bankszámlákat a csalók Magyarországon, ám éves összevetésben így is duplázódott a negyedéves kárérték.
Ennél is ijesztőbbnek tűnik az a tény, hogy míg 2022 végén még amiatt szörnyedtünk el, hogy a visszaélésekben okozott kár egy év alatt közel háromszorosára, 13,4 milliárd forintra ugrott a 2021-es évben ellopott 4,4 milliárd forinthoz képest, addig azt láthatjuk, hogy az elmúlt évben több mint duplájára nőtt a visszaélésekben érintett összeg, éves szinten meghaladta a 31,4 milliárd forintot.
Átmeneti az átutalásos károk visszaesése
Az év végi hónapok javulását egyértelműen annak lehet köszönni, hogy
a III. negyedévi 9,1 milliárd forintról 5,8 milliárd forint alá csökkent a sikeres, bankszámlákat támadó, úgynevezett átutalásos károk összege, ráadásul az előző negyedévhez képest több mint harmadával kevesebben, csak 3237-en dőltek be a csalóknak,
akik így sikeresen tudtak rendelkezni manipulált áldozataik megszerzett számláival. Ám győzelmet itt csak negyedéves szinten lehet hirdetni: 2022 IV. negyedévéhez képest 85 százalékkal nőtt a sikeres visszaélések száma, a kárérték pedig megduplázódott.
Ami bizonyos, értékben 2024 egész biztosan rosszabbul indul majd, miután az elmúlt napokban híre ment annak, hogy február végén a nagy kereskedelmi lánc, a Pepco ment lépre egy a fondorlatos, az egyik magyar vezető adataival való visszaélésen alapuló csalásban, ahol a kárérték önmagában közel 7 milliárd forintra rúg, amelynek visszaszerzésére kevés az esély.
A visszaélések darabszámának további csökkenésében azért még lehet bízni. Ezt támasztja alá, hogy a bankok és az ügyfelek is felkészültebbnek tűnnek: 2023 végén már csak az átutalásos csalási kísérletek alig több mint ötöde vezetett eredményre. Más kérdés, hogy a megfogott visszaélések értéke még mindig alatta van annak, amennyit az ügyeskedők le tudtak emelni az ügyfelek számláiról: a tavalyi év utolsó 3 hónapjában az átutalásos csalások értékének 54,6 százalékára rúgott a végül elvitt (és az esetek döntő többségében vissza sem szerezhető) összeg. Ne menjünk el ugyanakkor a mellett a tény mellett, hogy egy évvel korábban, 2022 végén a bankok és az ügyfelek mindössze a csalások értékének huszonkilenc százalékát tudták megvédeni azzal, hogy időben léptek.
Az átutalásos károk esetében a legnagyobb problémát az jelenti, hogy egy-egy visszaélés esetén lényegében pillanatok alatt a teljes számla lecsupaszításra kerül. A statisztikák szerint 2024 második felében már másfél millió forint fölött volt az egy-egy átutalásos visszaélésre jutó kárösszeg. Egyelőre nincsenek komoly védelmi vonalak: míg a bankok zöme előre beállított limittel indítja a bankkártyát, és az összegkorlátot mi magunk is percek alatt módosíthatjuk a későbbiekben, az átutalásoknál a bankok zöménél nincs standard limit. Az Index kérdésére, hogy ez miért van így, a válasz döntő részben az, hogy nehéz lenne, mondjuk, egy automatikusan beállított egymilliós limit mellett érvelni annak az ügyfélnek, aki azt kéri számon a bankjától, hogy miért nem tud akár 20 millió forintot is 5 másodpercen belül elutalni, ha az azonnali fizetési rendszer ezt egyébként általános jogává teszi.
Ezzel és a bankkártyáknál bevezetett erős ügyfélhitelesítéssel (Strong Customer Authentication, SCA) is összefügghet, hogy a bankkártyás fizetésekben a csalók által elvitt átlagos kárérték 53 ezer forint körül mozog. Tegyük hozzá, az esetszám itt lényegesen magasabb: az elmúlt év utolsó 3 hónapjában 44 207 alkalommal történt bankkártyás visszaélés, ami 6,9 százalékos növekedés 2022 utolsó három hónapjához képest. Ennél is komolyabb figyelmeztetés, hogy a kárérték 2,33 milliárd forintra rúgott, a duplázódás tehát az átutalásos […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!