Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kényszer miatt vagy a jobb élet reményében minden országból vándorolnak külföldre munkavállalók, akik aztán a családjuknak, ismerőseiknek pénzt utalhatnak haza. Különösen igaz ez Ukrajnára, ahol már 2005 és 2013 között átlagosan a GDP 4,1 százalékát érte el a tranzakciók értéke, majd ez a szám tovább hízott. A hazautalásokban a 2014-es krími események hatására további erőteljes növekedést láthattunk.
A hazautalt összegek növelhetik a belső fogyasztást, ami élénkítően hathat a gazdaságra, ez pedig Ukrajna esetében kifejezetten fontos
– világított rá Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. 2014 és 2022 között évente átlagosan hozzávetőleg 13 milliárd dollár értékben zajlottak ilyen tranzakciók. Az eddigi legmagasabb értéket 2021-ben érte el a hazautalások összege, ekkor kerekítve 18 milliárd dollár érkezett Ukrajnába.
A háború fordulatot hozott, csökkent a hazautalt pénz
Soha nem látott mennyiségű ukrán állampolgár hagyta el szülőföldjét az orosz támadásokat követően 2022-ben. Az ENSZ menekültügyi ügynökségének becslése szerint 2024. február végéig 6,5 millióan kerestek új otthont szerte Európában és a világ más országaiban Ukrajnából. Becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15,7 milliárd dollár körül alakult, amely elmarad a 2021-es 18 milliárdos rekordtól. A szakértő szerint a visszaesésnek több oka is van:
- Egyrészt a 2022-es támadások után jóval többen hagyták el a családjukkal Ukrajnát, mint korábban, ráadásul az ország lakossága is jelentősen megcsappant, így csökkent a hazaküldött pénzek összege.
- A másik, hogy a menekültek között most sokkal több volt a nő, valamint a gyerek és időskorú, akik számára az elhelyezkedés komoly akadályokba ütközött. Ők nagy valószínűséggel még nem tudnak nagy összegeket mozgósítani az otthon maradott családtagok részére.
- Emellett az átutalások indításához szükséges adminisztratív feltételek is sok esetben nehezítették a pénzek Ukrajnába juttatását.
Ennek megoldására még 2022 szeptemberében sikerült egy megállapodást kieszközölni az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank között. A megállapodás rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről, a díjak teljes összegének közzétételéről, ideértve a transzferdíjakat és a devizaárfolyam-különbözeteket is.
Az ukránok többsége Lengyelországot választotta
A menekültek számára a legnehezebb feladatot a lakhatás és a munkahelyteremtés jelentette az elmúlt évek során. A lakhatás szempontjából több helyen is igénybe vehettek szükségszállásokat, szociális lakásokat, a munkahelykeresés azonban jóval nehezebben ment. Ennek elsődleges oka a nyelvismeret hiánya, hiszen a legtöbb menekült csak ukránul beszél. A fiatalabb generációk tagjai beszéltek ugyan angolul, viszont ez nem minden esetben nyújtott kellő megoldást a választott célországban.
A nyelvismeret okozta akadályok miatt az elhelyezkedés és a társadalmi integráció is lassabban tudott végbemenni, egészségügyi szolgáltatásokat is nehezebben tudtak igénybe venni
– világított rá Szigethy-Ambrus Nikoletta. Szerinte nem véletlen, hogy a legtöbb ukrán menekült Lengyelországba indult: a hasonló kulturális háttér és identitás, a nyelvi hasonlóságok mellett itt már korábban is jelentős ukrán etnikum képviseltette magát, akik segítséget nyújtottak az újonnan érkezők számára.
Javultak a külföldön élő ukránok életkörülményei
A szakértőt ezután arról kérdeztük, hogyan segítik egymást az ukrán közösségek külföldön a beilleszkedésben. Elmondta, hogy a lakhatási, megélhetési problémák megoldása lényegesen egyszerűbb, ha […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2024/07/13/oeconomus-hazautalas-ukrajna-haboru-oroszorszag/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!