A síelés továbbra is az európai téli turizmus húzóágazata, a síelés a teljes téli turisztikai bevétel majdnem 30 százalékát adta 2025-ben a Future Market Insights riportja szerint.
Ez azt jelenti, hogy a sport továbbra is a szektor egyik meghatározó pillére, emellett a túrázás és a hegymászás is jelentős szerepet játszik a téli idegenforgalomban.
A téli sportok és a kapcsolódó szolgáltatások – mint a felszerelésgyártás, a bérletek, a síoktatás és egyéb kiegészítő tevékenységek – hozzájárulása a helyi gazdaságokhoz számottevő lehet – világított rá lapunknak Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője, aki az árakat is olvasóink elé tárta.
Szakértő: Nem feltétlen a síelők száma nő, hanem az árak
Az elemző hangsúlyozta, hogy a növekvő költségek hatása már most is érzékelhető a fogyasztók számára. Horti Flóra szerint 2015 óta Európában közel 35 százalékkal emelkedtek a síeléssel kapcsolatos kiadások.
A bevételek emelkedése nem feltétlenül a síelők számának növekedéséből, hanem magasabb árakból és exkluzívabb szolgáltatásokból fakad
– mutatott rá. A költségoldali nyomás továbbra is meghatározó:
a hóágyúzás drágulása, a magas energiaárak és a munkaerőköltségek emelkedése miatt a legtöbb síterepen újabb áremelkedés várható.
Ausztriában az áremelkedés mértéke átlagosan 4 százalékos az előző szezonhoz viszonyítva, amit a szolgáltatók elsősorban az emelkedő energia- és személyzeti költségekkel indokolnak.

Mennyibe kerül egy síelés külföldön?
A költés nagyban függ a választott desztinációtól és a szállás minőségtől is, de átlagosan – szállást és síbérletet tekintve – a következő költségekkel lehet számolni (az adatok a www.holidu.com-ról származnak):
- Szlovákia: 50–80 €/nap – a legolcsóbb külföldi célpont,
- Ausztria: 80–200 €/nap – főként a népszerű tartományokban magasak a költségek,
- Franciaország: a prémiumterületek drágábbak (120–180 €/nap), míg a kevésbé ismert régiók Európa legolcsóbbjai (43–55 €/nap).
A síelés nem olcsó sport, és ez alól természetesen a szálláshelyek sem kivételek: az infláció és a turizmusban tapasztalható robbanásszerű keresletnövekedés a síelést is elérte, a Covid óta folyamatos a drágulás.
Ugyanakkor az euró-forint árfolyam alakulása kulcstényező a magyar síelők költségtervezésében, és mivel 2025 végén a forint tartósan a 380–390-es sávban mozgott az euróval szemben, ez érezhetően mérsékli a külföldi (euróalapú) kiadások forintban számolt terhét. A síbérletek, szállások, hütteétkezések és felszerelésbérlés összköltsége 5-10 százalékkal is alacsonyabb lehet a korábbi, 410–430-as sávhoz képest.

A magyarok többsége Ausztriát és Szlovákiát választja
A magyar síelők elsősorban az osztrák Alpokba utaznak, utána a Dolomitok pályái a legnépszerűbbek, majd Szlovákia, végül Szlovénia síterepei következnek – jelezte a szakértő.
A kontinens legolcsóbb síterepei továbbra is Franciaországban találhatók – a tíz legkedvezőbb árú síterep mind francia, átlagosan 43,5–51,5 euró között mozognak a napi költségek szállással és síbérlettel együtt.
Persze ez nem a VIP-belépő, az naponta 120-180 euró is lehet. Az alpesi desztinációk – különösen Ausztria, Olaszország és Svájc csúcskategóriás síterepei – továbbra is […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/01/31/sieles-turizmus-mbh-elemzesi-centrum-index-horti-flora/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!