Hirben.hu Hírben jók vagyunk! György László elemzésének kiindulópontja egy friss Council on Foreign Relations-tanulmány, amelynek lényege szerinte az, hogy az energiaválság nem lassítja, hanem éppen gyorsítja az elektrifikációt.
A régi függőség nyelve az olaj, a gáz, az LNG és a tengeri szállítás volt. Az új függőség viszont egészen másról szól: hálózatról, akkumulátorról, kritikus ásványról, finomításról, inverterről, napelemről, szoftverről és gyártási kultúráról – és ebben ma Kína áll a legjobb pozícióban.
A közgazdász szerint az Egyesült Államok továbbra is technológiai nagyhatalom, de az energiastratégiájában egyre gyakrabban tér vissza a régi reflex: fosszilis export, LNG, szankciós diplomácia és nyers erőn alapuló geopolitikai alku.
Ez rövid távon bevétel. Hosszú távon viszont könnyen stratégiai zsákutca
– fogalmazott a kormánybiztos. Mert miközben Washington LNG-t exportál, Peking hálózatot, napelemet, akkumulátort, elektromos járművet, kritikus ásványi feldolgozást és komplett ipari ökoszisztémát exportál. Szerinte pontosan ez a különbség a termékexport és a rendszerexport között.
Nem a nyersanyag, hanem rendszerépítés dönti el, ki lesz a nyertes
A számok valóban beszédesek. A globális akkumulátorcellák termelésének mintegy 80 százalékát Kína adja, és a katódaktív anyagok gyártásában is hasonló a részesedése, az anódoknál pedig 90 százalék feletti.
Az elektromosautó-gyártókapacitás kétharmada Kínában található, a napelem-értéklánc minden fő szakaszában – poliszilícium, wafer, cella, modul – 80 százalék feletti a kínai súly.
A bányászatban a kép nyersanyagonként eltérő, de a stratégiai pontokon Peking már ma is domináns: grafitból nagyjából 80 százalékos bányászati és 90 százalék feletti finomítói pozíciója van.
A valódi geopolitikai fordulatot azonban a finomítás és a feldolgozás jelenti. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Kína a vizsgált 20 energiaátmeneti stratégiai ásványból 19 esetében domináns finomító, átlagosan körülbelül 70 százalékos piaci részesedéssel.
„Nem az nyeri a XXI. századi energiaversenyt, akinek van nyersanyaga, Hanem az, aki finomít, gyárt, integrál, exportál és rendszert épít”
– szögezte le György László, aki szerint Európa ezt felismerte, de az ipari választ még nem építette ki teljesen, és az Európai Unió 2024-ben akár 45 százalékos vámot is kivetett egyes kínai elektromos autókra.
Európa új csapdája: orosz gáz után kínai technológiai függőség?
Európa számára a docens szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e zöldátállás, mert „lesz” – írta. A valódi tét az, milyen áron, milyen ipari bázissal és milyen függőségi szerkezetben.
„Ha Európa csak fogyasztója lesz az új energiarendszernek, akkor az orosz gázfüggőség után kínai technológiai függőségbe kerül”
– figyelmeztet a közgazdász, hozzátéve, hogy ha viszont saját kapacitásokat épít akkumulátorban, hálózatban, energiatárolásban, újrahasznosításban, kritikus nyersanyag-partnerségekben, ipari szoftverben és mérnöki tudásban, akkor az átállásból nem kiszolgáltatottság, hanem stratégiai autonómia lesz.
<p […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2026/04/26/kina-energetika-olaj-akkumulator-gyorgy-laszlo-elemzes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!