Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hajdúsámson, 2025 szeptembere. A Tisza Párt lakossági fórumot tart, a színpadon Ruszin-Szendi Romulusz beszél, a Magyar Honvédség volt parancsnoka, a Tisza honvédelmi szakpolitikusa. A rendezvényről készült felvételen a zakó alatt egy fegyver körvonalai láthatóak. A Mandiner közzéteszi a képet, a független sajtó először álhírnek minősíti, majd pár nap múlva Ruszin-Szendi és Magyar Péter is elismeri, hogy valóban fegyver volt nála.
A rendszerváltás óta ő az első magyar politikus, akit lőfegyverrel a holsterében fotóznak le közszereplés közben. A rendőrség lefoglalja a pisztolyt, visszavonja a fegyvertartási engedélyét, eljárást indít. A honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf felbontja az önkéntes tartalékosi szerződését, és megtiltja neki, hogy a volt altábornagyi rendfokozatát használja – a rendszerváltás óta ő az első volt vezérkari főnök, akit megfosztanak a rendfokozatától.
Ez három évvel korábban még elképzelhetetlen lett volna. 2021 júniusában, 48 évesen Ruszin-Szendit nevezte ki Áder János köztársasági elnök a Magyar Honvédség élére. Addig a legfiatalabb parancsnok volt. A megbízatása 2026 májusáig szólt volna, de Novák Katalin 2023 áprilisában, egy órával egy, az ukrán hadseregnek szánt légi szállítmányról szóló Átlátszó-cikk megjelenése után váratlanul felmentette. Két hónappal később a honvédségtől is távozott, 28 év aktív szolgálat után. Nem ő volt az egyetlen ebben az időszakban, több száz tisztet és főtisztet érintett a Szalay-Bobrovniczky miniszter által levezényelt „fiatalítási” program, amelyhez ironikus módon korábban ő maga is az arcát adta.
Katonai pálya a szentendrei főiskolától a vezérkarig
A frissen bejelentett miniszter 1973-ban született Miskolcon, és már 14 évesen katonai pályára lépett. Az egri Lenkey János Honvéd Középiskola és Kollégiumban érettségizett, majd 1995-ben a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán diplomázott földmérő és tüzér szakon. Pályáját Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte, innen került Pécsre, majd Székesfehérvárra, onnan Tatára, végül Szolnokra. 2006-ban elvégezte a magyar különleges műveleti tanfolyamot, 2007–2008-ban Bagdadban szolgált, katonai tanácsadó és összekötő csoport parancsnokaként. Afganisztánban is járt külszolgálaton. 2010-ben szerzett hadtudományi doktori címet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, 2014-ben pedig a Pennsylvania állambeli US Army War College stratégiai tudományok mesterképzésén szerzett diplomát – ez a képzés egyike az amerikai hadsereg legrangosabb felsőfokú katonai intézményeinek.
2009 és 2013 között Szolnokon, a 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnoka volt. A 2010-es évek második felében már a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott helyettes államtitkárként, és a COVID-19-járvány kezdete óta a honvédelmi irányító csoport helyettes vezetőjeként rendszeresen részt vett Orbán Viktor operatív törzsének ülésein. Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter bizalmi emberévé vált, és 2021-ben ő lett a soron következő vezérkari főnök. Kinevezésekor a régiós ütőképes haderő építését jelölte meg fő feladatának.
A szakítás
A felmentés körülményei máig vitatottak. A minisztérium hivatalosan azt közölte, hogy Ruszin-Szendi elsősorban harcászati szinten gondolkodott, miközben az elhúzódó háború hadműveleti szintű tudást követelt. Emellett szóba kerültek egy szolgálati villa építésével kapcsolatos ügy, valamint az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos, a kormányálláspontól eltérő megközelítés, minta felmentést kiváltó ok. Orbán Viktor később nyilvánosan is azt mondta, hogy ő rúgatta ki.
A Tiszához való csatlakozása pár héttel a 2025. februári kongresszus előtt már megjelent a sajtóban. Ő maga akkor sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az információkat. A kongresszuson aztán maga mondta el a beszédét, amelyben élesen bírálta az Orbán-kormány honvédelmi politikáját. Ettől a perctől kezdve célkeresztbe került.
Márciusban a honvédelmi miniszter belső vizsgálatot indított ellene, állítása szerint az volt a gyanú, hogy a NATO-üléseken nem a magyar kormányzati álláspontot képviselte az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, és felszólalásait rendre a „Szlava Ukraini” köszöntéssel zárta. Ruszin-Szendi azt válaszolta, hogy a NATO-üléseken elhangzottak nemzetbiztonsági titoknak minősülnek, így a Szlava Ukraini-ügyet sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Egy júniusi sajtótájékoztatón annyit mondott, ha elmondaná, pontosan milyen mandátumokat kapott írásban és szóban, „egy bálvány dőlne le” a miniszterelnökről.
Emellett egy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!