Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Idén januártól a Köztér és az Index együttműködésében megjelent cikksorozat vármegyénként mutatta be a 106 országgyűlési egyéni választókerület (OEVK) földrajzi, történelmi, politikatörténeti és szociográfiai hátterét. Majd ezek, illetve a korábbi választási eredmények alapján vármegyei (fővárosi) bontásban egy-egy mandátumbecslést is adtunk. Most pedig eljött az összegzés ideje.
A 106 lépés című műsor keretében Pelyach Gergely vendégeivel külön is elemezte az egyes OEVK-k helyzetét. Nem sajnálták az időt. Az elmúlt hét hónapban az összes vármegyében és minden megyeszékhelyen forgattak, hogy kvázi „exit poll” interjúk formájában megkérdezzék: 2026-ban ki kire fog szavazni, és miért?
Mind a 106 OEVK-t ez alapján négy – plusz egy – kategóriába soroltuk be: biztosan Fidesz–KDNP; biztosan Tisza; illetve bizonytalan egyik vagy másik párt laza többségével. Az összesítést itt lehet megnézni.
Ugyanakkor semmi sem biztos. Az utolsó pillanatig megváltozhat a közhangulat, történhetnek előre nem látott dolgok. Ilyen lehet egy-egy terror- vagy szabotázs akció, egy kiszivárgott hangfelvétel, vagy egy hivatalban lévő, újraindulni szándékozó képviselő (pl. Kunhalmi Ágnes, Tordai Bence) visszalépése.
Ennek ellenére legyünk bátrak. Először tisztázzuk a választás néhány fontos alapkérdését, majd becsüljük meg a várható egyéni választókerületi és listás eredményeket. Végül pedig felvázoljuk a parlamenti többségre vonatkozó különféle alternatív forgatókönyveket – a kétharmadtól a patthelyzetig.
I. Kérdések és válaszok (Q & A)
Biztosan lehet már tudni, hogy ki nyeri a 2026-os országgyűlési választásokat?
Röviden: nem!
Kicsit hosszabban elég megnézni az egymásnak teljesen ellentmondó, hatalmas Tisza-győzelmet vagy éppen a Fidesz–KDNP abszolút többséget jósló közvélemény-kutatásokat. Ezek alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt 20 évben, azaz 2006 óta nem volt olyan szorosnak ígérkező parlamenti választás, mint a 2026. április 12-e. Érdemes felidézni, hogy 2006-ban, akkor 67,83%-os részvétel mellett alig másfél százalékkal nyert az MSZP a Fidesz előtt. Egy biztos: az nyer, aki a 106 OEVK-ból 54-et megnyer.
A kiindulási alapok szerint ki számít esélyesnek?
Egy domináns pártrendszerben a 2010 óta folyamatosan hatalmon lévő Fidesz–KDNP a mögötte álló erőforrások tekintetében igen komoly, aszimmetrikus erőfölényben van. A kampánycsapatuk az elmúlt négy országgyűlési választást zsinórban megnyerte. Ráadásul a Fidesz–KDNP a 2006-os őszi önkormányzati választások óta eddig egyetlen voksoláson sem kapott ki. Tehát a Fidesz–KDNP profizmusa még ellenfelei számára is elvitathatatlan.
A képviselőjelöltjeik többsége helyben ismert, kipróbált, lojális és elismert politikus. Orbán Viktor és alapító társai (pl. Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Németh Zsolt) pedig már 38 éve, a Fidesz 1988-as alapítása óta gyűjtik a máshol be nem szerezhető rutint.
Ezzel szemben Magyar Péternek és a Tisza Pártnak ez lesz a második országos választása a 2024. júniusi európai parlamenti és önkormányzati választások után. A jelöltjeik többsége újonc, ráadásul nincsenek nagyobb településeken polgármestereik; önkormányzati képviselőik pedig csak a Fővárosi Közgyűlésben vannak jelen. Tudvalevő, hogy a helyi politikában (önkormányzatokban) való beágyazottság az OEVK-ban is politikai erőforrássá váltható át egy országgyűlési választáson. Nem beszélve a helyi önkormányzati képviselők munkájáról, amit hagyományosan ilyenkor járási szinten elvégeznek. Tehát az önkormányzati képviselők hiánya nagyon fájdalmassá válik egy kampány során.
A Tiszát azonban segíti az újdonság ereje. Főleg Budapesten az „ellenzékinek lenni szexi” pozíció egy erős panaszkultúrával rendelkező országban, az elitekkel szemben az egész nyugati világban tapasztalható elégedetlenség és a frissességből fakadó felhajtóerő. A Tisza egyéni képviselőjelöltjeinek többsége ugyan a nagypolitikában tapasztalatlan nulla kilométeres „zöldfülű”, de sok köztük a helyben köztiszteletnek örvendő orvos, tanár, vállalkozó vagy éppen exrendőr, leszerelt katona. Ráadásul különféle gazdasági okok miatt a stagnáló magyar gazdasági növekedés is Magyar Péteréket segíti, az elégedetlenségen keresztül.
Összefoglalva Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz–KDNP versenyelőnyben van, a választások esélyesének tekinthető. Azonban az esélyességet a kampány, illetve a választók mozgósítása során győzelemre is kell váltani. Ezen a ponton dől el minden.
De ha nem lehet biztosan tudni, ki lesz a győztes, akkor milyen forgatókönyvek vannak és mekkora valószínűséggel?
A különféle közvélemény-kutatások, a Nézőpont és a Vox Populi mandátumbecslései, a Most vasárnap interaktív kalkulátora, valamint a 106 egyéni országgyűlési választókerületben az erőviszonyokat vármegyénként (és a fővárosban) felmérő Index-Köztér cikksorozat alapján az egyes forgatókönyvek tekintetében az alábbi százalékos valószínűségeket jelezzük előre (a legesélyesebbtől a legesélytelenebbig):
- Fidesz–KDNP, sima abszolút többség: 42% (erre készült; ennek útját mutatja be a Köztér és az Index alábbi mandátumbecslése)
- Tisza, sima abszolút többség: 40%
- Nincs többség, patthelyzet (a Mi Hazánk a mérleg nyelve): 15%
- Fidesz–KDNP-kétharmad: 2%
- Tisza-kétharmad: 1%
Mi kell ahhoz, hogy egy másik forgatókönyv érvényesüljön, például mégis a Tisza győzzön?
Az, hogy a mandátumbecslésünk szerint bizonytalan, de inkább a Fidesz–KDNP felé lejtő 29 egyéni választókerületből legalább 9-ben fordítani tudjon a Tisza. Amellett, hogy a saját, biztosnak tűnő és inkább feléjük húzó 45 választókerületből egyet se veszítsenek el. Persze a töredékszavazatok számítása miatt ennél több helyen is szükségük lehet a fordításra egy feltételezett biztos Tisza-többséghez, de a matematikai esélyük ekkor állna biztos lábakra.
A gyakorlatban ennek próbája, hogy az utolsó napokban mennyire sikerül a Fidesz–KDNP-nek és a Tiszának, kisebb részben pedig a Mi Hazánknak, a DK-nak és a Kutyapártnak a saját potenciálisan elérhető szavazóikat mozgósítaniuk.
A generációs ellentétet és a demográfiai korfát elnézve, ha a gyerekek a húsvéti asztalnál meg tudták győzni a szüleiket, és a nagyszüleik egy részét, akkor akár még a Tisza is nyerhet. Ha pedig a lázadó fiatalok úgy döntöttek, hogy mégis inkább a többet látott (nagy)szüleikre hallgatnak, akkor egy vártnál nagyobb Fidesz-győzelem sem zárható ki. Ez csak annak illusztrálására szolgál, hogy milyen nem várt apróságok is befolyásolhatják egy választás kimenetelét.
Szavazatmaximalizálás. Szavazatmaximalizálás. Szavazatmaximalizálás.
Abban talán nincsen vita a közvélemény-kutatók és a politológusok között, hogy a Tisza-tábor aktivitása már régóta elérte a maximális hőfokát. Ezért a választást eldöntő érdemi kérdés, hogy a Fidesz–KDNP is képes lesz-e ugyanerre? Képes lesz-e az urnához hívni minden támogatóját? Ugyanis, ha nem, akkor átbillenhet az ország egy Tisza-kormány felé.
Tehát, ha a 7,8 millió választópolgárból 6 millió úgy dönt, hogy él szavazati jogával, azzal máris részvételi csúcsot döntene az ország – 76,7% körül. Ez uniós összevetésben is kirívóan magas számnak számítana. Csak egy-egy alkalommal fordult elő ennél is magasabb részvételi arány az elmúlt években (Dánia, Svédország), hogy azokat az országokat, ahol kötelező a részvétel, ne számítsuk ide (Belgium, Luxemburg, Málta). Az uniós átlag mellesleg 68-69% körül mozog.
Szóval a 6 millió magyar szavazatból, ha a Fidesz 2,5 milliónál nem kap több voksot, akkor érdemes a kormányváltásban bízóknak egyáltalán számolgatni. És ugyanez igaz fordítva is. Ha a Tisza 2,6 millió szavazatnál nem kap több szavazatot, akkor a kormányban bízók megnyugodhatnak. Miért? Mi az a 100 ezres különbség? A 106 OEVK területi elosztása a kulcs. Hiába nyer például Tordai Bence visszalépése miatt Koncz Áron (Tisza) nagyobb fölénnyel Fülöp Attila (Fidesz–KDNP) ellen Budapest 04-es OEVK-jában, ha például Navracsics Tibor kis különbséggel, de csakugyan, nyer Veszprém 03-as OEVK-jában. Ilyen szoros győzelmek pedig több tucat helyen valószínűek. Tehát, ahogy a Karácsony Gergely vs. Vitézy Dávid csatában is igaz volt 2024-ben: minden szavazat számítani fog.
Mennyire számít az egyes egyéni választókerületi jelöltek helyi ismertsége, népszerűsége vagy népszerűtlensége?
Maximum +/– 5-10 százalékot ad hozzá vagy vesz el egy párt listájára leadott szavazatok számához képest az adott egyéni jelölt helyi ismertsége, népszerűsége vagy népszerűtlensége. Szélsőséges esetben az adott jelölt egy botrányba is beleszaladhat, mellyel teljesen kiüti magát a versenyből (pl. büntetőügybe keveredik). A megfelelő jelöltszűrések miatt (amcsi szakszóval: vetting) ez azonban ma már nagyon nagy ritkaságszámba megy.
Sokan vannak, akik az utolsó hetekben, napokban hozzák meg a döntést?
A korábbi hazai (pl. a 2002-es és 2006-os országgyűlési választások) és nemzetközi (pl. a 2000-es amerikai elnökválasztás) példák alapján az ún. bizonytalan szavazók döntik el a végeredményt. Ez egészen biztosan így lesz most 2026-ban is.
Olyan szavazókra kell itt gondolni, akik nem tartoznak egyik párt törzsszavazói bázisához sem (zoon politicon). Hidegen hagyja őket a magyar belpolitika, de a választások előtti utolsó hetekben azért találkoznak a mindent elárasztó kampánnyal.
Lehetnek olyan hangadó véleményvezér családtagjaik, barátaik, kollégáik vagy más ismerőseik is, akiket maguknál tájékozottabbnak vélnek, ezért kikérik a véleményüket aktuálpolitikai kérdésekben a szavazás előtti napokban, hetekben. Persze mi találkoztunk ennek ellenkezőjével is Zalaegerszegen, amikor egy hölgy azt ecsetelte, hogy letörölte a Facebookját, mert annyira „nagy és erőszakos a budapesti a nyomulás”. Így oda fog szavazni, ahol kevésbé erőszakosak és lenézőek vele szemben.
A választás napján mi befolyásolja a részvételt és az egyes jelöltek, pártok várható eredményét?
Az időjárás például. Itt nem csak arra gondolunk, hogy nagyon rossz idő esetén inkább otthon maradnak, verőfényes vasárnap esetében pedig kirándulni mennek az el nem kötelezett, bizonytalan választók. Hanem arra is, hogy hány embert „vezényelnek ki” lakóhelyüktől távol lévő idénymunkákra a szántóföldektől a fagyiskocsikig. És most is sokan lehetnek azok is, akik lábbal szavaznak, azaz otthonmaradással fejezik ki a nemtetszésüket.
Számít, hogy a diaszpórából hányan szavaznak a külképviseleteken és mennyi az átjelentkező szavazó az országon belül (pl. a Budapesten élő, tanuló vidéki egyetemisták, akik nem tudnak hazautazni). Ha a választás napján azt látjuk, hogy Budapesten és a többi egyetemi városban hosszú sorokban kígyóznak az ott tanuló és/vagy dolgozó vidéki fiatalok, az annak jele lehet, hogy a Tisza jól tudott mozgósítani a billegő kisvárosias-falusias választókerületekben is Orosházától Polgárdiig.
Ugyanígy számíthat listán 1-2 mandátumot a Kárpát-medencei külhoni magyarok által leadott levélszavazatok száma is.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy a mandátumbecslésünkben bizonytalannak, de inkább fideszesnek vagy tiszásnak jelölt egyéni választókerületek egy jelentős részében (pl. Békés 04., Fejér 01., Hajdú-Bihar 02.) akár nagyon szoros 1-2 százalékon belüli győzelmek is születhetnek, mely esetben a vesztes képviselőjelölt a választási bizottságon, majd a bíróságon megtámadhatja az eredményt a szavazatok újraszámlálását követelve. (Ez amúgy egy nagy hagyományokkal rendelkező demokráciában sem példa nélküli: például a 2000-es amerikai elnökválasztásoknál, ahol sokak szerint a floridai elektorokra eső szavazatok körüli bírósági hercehurca döntötte el az ifj. Bush–Al Gore-meccset az előbbi javára).
Abból is lehet majd bizonyos következtetéseket levonni, ha a masszívan ellenzéki Budapesten jóval nagyobb lesz a részvétel, mint például a narancsvidék Zalában, vagy éppen fordítva. De amúgy a választás estéjén a pártoknak hagyományosan van egyfajta saját „exit poll” felmérésük is. A szavazatszámláló bizottsági delegáltjaik ugyanis jó szervezéssel leadhatják a drótot a megszámlált voksok arányairól, és így már az eredmények kihirdetése előtt tisztában lehetnek az erőviszonyokkal.
II. A 106 lépés, avagy az egyéni választókerületek mandátumainak várható megoszlása
Fidesz–KDNP: 64 egyéni mandátum, Tisza: 41 egyéni mandátum, független: 1 mandátum
A) Biztos Fidesz – KDNP: 31 választókerület
| Választókerület | Székhely | Esélyes képviselőjelölt |
| Bács-Kiskun 03. | Kalocsa | Font Sándor |
| Bács-Kiskun 04. | Kiskunfélegyháza | Lezsák Sándor |
| Bács-Kiskun 06. | Baja | Zsigó Róbert |
| Baranya 03. | Mohács | dr. Hargitai János |
| Baranya 04. | Szigetvár | Nagy Csaba |
| Borsod-Abaúj-Zemplén 03. | Ózd | dr. Csuzda Gábor |
| Borsod-Abaúj-Zemplén 05. | Sátoraljaújhely | Bánné dr. Gál Boglárka |
| Borsod-Abaúj-Zemplén 07. | Mezőkövesd | Tállai András |
| Fejér 05. | Sárbogárd | Varga Gábor |
| Győr-Moson-Sopron 03. |
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!