A tárcavezető az Alapjogokért Központ által megrendezett esemény zárónapján mondott beszédében hangsúlyozta, hogy létrejött a progresszív külpolitikai nyomulás első struktúrája, ugyanis kilenc EU-tagállam csoportot alkotott, amelynek deklarált célja az egyhangúság kivezetése az európai külpolitikai döntéshozatalból. “Ez pedig nem mást jelent, mint hogy a nemzeti érdekeknek annyi” – fogalmazott.
Ezt a progresszív külpolitikai harcot nem más indította el, mint Németország. Az a német külpolitika, amely teljes mértékben elvesztette a stabilitását, amely – minden tisztelettel a kolléganő iránt – kiszámíthatatlanná, összevisszává és átláthatatlanná vált– jelentette ki.
A miniszter úgy vélekedett, hogy Magyarország kis országként az elmúlt időszak minden válságából megerősödve került ki, ami kizárólag úgy lehetett lehetséges, hogy a kormány soha nem vette figyelembe a nemzetközi liberális mainstream diktátumait, ragaszkodott a szuverenitásához és minden nehézségre magyar választ adott a nemzeti érdekek alapján.
Erre példaként említette a gazdasági világválság idején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazaküldését, a progresszív adókulcsok megszüntetését, a migrációs krízis alatt a szigorú határvédelmet és a kötelező letelepítési kvóták elutasítását, a koronavírus-járvány során pedig a keleti vakcinák engedélyezését és a beruházásösztönzési programot.
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!