A HUN-REN egy közleményt adott ki, ugyanis a HUN-REN intézeteinek főigazgatói pár nappal ezelőtt közös nyilatkozatban kezdeményezték a szervezet működésének és jövőképének újragondolását. Szerintük a jelenlegi szabályozásban a kutatói önkormányzatiság csak korlátozottan érvényesül, miközben a centralizáció mértéke kérdéseket vet fel. Emellett kiemelték a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő, de a kutatóhálózat által használt ingatlan vagyon rendezetlen helyzetét, és azt várják az új kormánytól, hogy erősítse a tudományos autonómiát, valamint biztosítson támogatóbb tudománypolitikai környezetet.
A főigazgatók javasolták a HUN-REN-törvény módosítását, többek között az alapítói jogok visszaadását az MTA-nak, valamint az intézmények szervezeti önállóságának megőrzését. A nyilatkozat egyelőre irányelveket rögzített, a részletek kidolgozása további egyeztetéseket igényel. Garamszegi László Zsolt szerint a cél az egységes fellépés és az alapokról való közös gondolkodás, hogy az intézményvezetők hiteles tárgyaló félként vehessenek részt a kutatóhálózat jövőjét érintő döntésekben.
Önálló intézmények
A HUN-REN közleménye szerint várakozásokkal teli időszakban vannak, amikor sok minden megmozdul, sok mindenki véleményt nyilvánít, és ezzel az alakulóban lévő kormány és egyben a közvélemény felé is igyekszik impulzusokat küldeni. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) célja és küldetése egyértelmű: a kiválóságra, az eredményekre törekvés, hogy a kutatás és az innováció a legjobbat hozza a magyar emberek számára, hogy felvegyék a versenyt a kutatás és az innováció nemzetközi világában.
Elmondásuk szerint a HUN-REN a teljes kutatási és innovációs tudásával és tapasztalatával segíti a mindenkori döntéshozókat a tudománypolitikai célkitűzésekben. Ez nemcsak érdeke, hanem jogszabályi kötelessége is.
Azok a célok, amelyek megjelennek a leendő kormány prioritásai között, a HUN-REN eddigi törekvéseiben is tükröződnek, a céljaink illeszkednek. Bizakodással várjuk az új kormánnyal a kapcsolatfelvétel lehetőségét és azt a közös munkát, amely a tudományt és a kutatást még magasabb szintre emeli, az innovációt még sikeresebbé teszi, és mindezekkel hozzájárul Magyarország fejlődéséhez
– fogalmaztak.
Meglepőnek nevezték a HUN-REN kutatási intézményeit vezető főigazgatóknak – két kivétellel – a közös nyilatkozatát, „akiknek ugyan a HUN-REN építése és a sikerre vitele a feladata és felelőssége, de most mégis a HUN-REN megszüntetését javasolják és másfajta működési modelljét ajánlják”. Erről a nyilatkozatuk közzététele előtt egy órával tájékoztatták a saját szervezetüket.
Leírták, hogy a HUN-REN az Országgyűlés által 2024-ben elfogadott törvény alapján működik, önálló és független, bírósági nyilvántartásba vett szervezetként, a kiváló kutatási intézmények hálózataként. A HUN-REN-ben az egyes kutatási intézmények is önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, teljes kutatási és tudományos autonómiával, saját szervezettel, önálló költségvetéssel, bevétellel, gazdálkodással, nemzeti és uniós pályázati lehetőségekkel, és minden intézményt főigazgató irányít.
Kiemelték, hogy a HUN-REN Irányító Testületében olyan köztiszteletben álló tudósok és innovációs kiválóságok ülnek, akiket a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Freund Tamás) és az innovációért felelős miniszter közösen jelölt, és akiknek nagyon fontos szerepük van a hálózat stratégiai irányításában, de a kutatási intézmények napi munkájába nem szólnak bele. Az Irányító Testület elnöke és tagjainak többsége az MTA tagja, az elnök Szingapúrból az innovációs miniszter és az MTA elnökének közös meghívására tért haza, hogy vezesse a HUN-REN-t.
Nincs centralizáció
A főigazgatók több száz fős létszámmal, sok milliárd forintos költségvetéssel rendelkező HUN-REN kutatási intézményeket vezetnek teljes szakmai, működési és költségvetési önállósággal és függetlenséggel – írták. Ezt a nyilatkozatukban maguk is elismerik. „Ugyanakkor a HUN-REN Hálózat működéséből fakadó természetes együttműködést, hatékonyságot, közös célrendszert, a kutatási intézmények hálózati dinamizálását, illetve bármilyen ellenőrzésüket levetnék magukról. A kutatási intézményeket visszahelyeznék a Magyar Tudományos Akadémia keretébe, ezzel lényegében visszatérve a 2019 előtti modellhez” – fogalmaztak.
Szerintük az a modell nem követelte meg a teljesítményalapú működést és a társadalmi hasznosulást, és ma már leginkább néhány volt szocialista, illetve közép-ázsiai országban jellemző, de nem követi az európai és nemzetközi trendeket sem. Kiemelték, hogy a főigazgatók a nyilatkozatukat akkor tették közzé, amikor – főigazgatói megbízatásaik többszöri meghosszabbítását követően – ezekre a pozíciókra nemzetközi nyílt pályázat […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!