Tarjányi szerint a Trump–Hszi-találkozó nem egyszerű diplomáciai esemény, hanem az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb geopolitikai fordulópontja lehet. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, az Egyesült Államok egyszerre próbálja kezelni az iráni konfliktust, az orosz–ukrán háborút és a csendes-óceáni térség feszültségeit – miközben a nyugati hadiipari és gazdasági kapacitások egyre inkább túlterhelődnek.
„Donald Trump kérni megy Pekingbe”
Tarjányi a beszélgetés elején kifejtette, hogy az amerikai elnök most nem erőt demonstrálni, hanem segítséget kérni utazik Kínába. A szakértő szerint Washington elsődleges célja, hogy Peking segítsen stabilizálni az iráni helyzetet, és nyomást gyakoroljon Oroszországra az ukrajnai háború lezárása érdekében. A Hormuzi-szoros körüli válság ugyanis már globális gazdasági veszélyt jelent. Tarjányi arról is beszélt: ha az olajszállítás tartósan akadozik, Európa és az Egyesült Államok is súlyos üzemanyag- és ellátási problémákkal nézhet szembe. Szerinte ezért mozdult meg a francia és a brit haditengerészet is a térségben.
Kína kivár – és közben egyre csak erősödik
A Frontvonalban az is elhangzott, hogy Kína jelenleg stratégiai előnyben van, mert miközben a Nyugat több konfliktusban „fárasztja ki önmagát”, Peking időt nyer. Tarjányi szerint a legnagyobb veszély Tajvan körül rajzolódik ki. Úgy fogalmazott: a Nyugat még két nagy konfliktust „éppen kezelni tud”, de egy harmadik, Tajvan körüli háborút már nem biztos, hogy elbírna. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy Kína haditengerészeti gyártási kapacitása már most olyan tempót diktál, amelyet az Egyesült Államok csak hosszú évek alatt tudna utolérni.
„Recseg-ropog” Putyin rendszere
Az adásban Tarjányi azt is elmondta, hogy egyre több jel utal arra, hogy Vlagyimir Putyin hatalma meggyengült. A szakértő emlékeztetett: nyugati hírszerzési jelentések szerint már az orosz gazdasági elit egy része is elégedetlen a háború elhúzódása miatt. A több mint egymilliós orosz veszteség, az adóemelések és az üzemanyaghiány egyre nagyobb társadalmi nyomást okoznak. Tarjányi szerint különösen beszédes volt, hogy Putyin a győzelem napi ünnepség után már arról beszélt: kész lenne Zelenszkijjel egy harmadik országban tárgyalni. „Valami nagyon komolyan változik Oroszországban” – fogalmazott.
Magyar Honvédség: szükséges fejlesztések, súlyos hibák
A beszélgetésben szóba került Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszteri meghallgatása is. Tarjányi szerint valóban történtek fontos haderőfejlesztések Magyarországon az elmúlt években, ugyanakkor a rendszer működésével kapcsolatban komoly problémák maradtak fenn. A szakértő úgy látja, a Magyar Honvédségnek nemcsak technológiai fejlesztésre, hanem tudásalapú modernizációra is szüksége lenne. Példaként Ukrajnát említette, amely a háború ellenére komoly katonai know-how-t épített fel. Tarjányi ugyanakkor kritizálta a magyar politikai közélet stílusát, szerinte a személyeskedés és a „beszólások politikája” tovább mérgezi a közéletet.
- Belföld
- Indexvideó
- […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!