Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Horn Gábort és Mráz Ágoston Sámuelt vitainterjúnkban kérdeztük többek között
- a kegyelmi ügyről,
- a választásokról,
- a Fidesz állapotáról,
- a Tisza Pártról
- és Orbán Viktorról.
Mekkora sebet ejtett a Fideszen a kegyelmi ügy?
Horn Gábor: A kegyelmi ügyet következménynek tartom, nem valakik véletlen hibájának. Ez a Fidesz által kiépített rendszer következménye. Olyan informális hálózat alakult ki, amelyben a személyes kapcsolatok fontosabbak, mint az áttekinthető jogállami keretrendszerek. A tizenöt év alatt kiépített hatalmi rendszer szükségképpen hoz ilyen hibákat, a kegyelmi ügyet a rendszer belső recsegésének, ropogásának jeleként értelmezem.
Mráz Ágoston Sámuel: Gábor, a remény hal meg utoljára, de szerintem nem erről van szó. Az általad recsegőnek, ropogónak tartott rendszert az EP-választáson kétmillió szavazó támogatta, ilyenre korábban még nem volt példa. A kegyelmi ügyet Novák Katalin hibájának tartom, aki ebből le is vonta a számára legkegyetlenebb következtetést. Novák Katalin részéről az ügy személyes ára és a Fideszre hárult veszteség is magas volt, hiszen ígéretes politikusát veszítette el a jobboldali közösség. Erősen vitatkozom azzal, hogy a kegyelmi ügy valaminek a következménye lenne, és azzal a sokat hallható kijelentéssel is, hogy a lemondás ne lett volna elegendő a kialakult helyzet kezelésére. A Fidesz a következő választáson rögtön jó eredményt ért el, a kegyelmi ügy pedig már nincs napirenden.
Pótolható Novák Katalin és Varga Judit?
Mráz Ágoston Sámuel: A keresés láthatóan folyamatban van. Felbukkantak már tehetséges fiatal politikusok, köztük több politikusnő, és még számíthatunk is erre. Ugyanolyan pótlás nyilvánvalóan nem lehetséges, Novák Katalint csak Novák Katalin tudná pótolni, de más fiatal, sikeres politikusok megjelentek. A Fővárosi Közgyűlésben például javarészt fiatal kormánypárti politikusok kaptak helyet, Szentkirályi Alexandra vezetésével.
Horn Gábor: A magyar az egyetlen olyan kormány Európában, amelyben nincs női kormánytag, ennyit a kimagasló női szerepekről. Varga Judit bukása egyébként már a kegyelmi ügy előtt elkezdődött, korábban lemondott a miniszteri pozícióról, az Európai Parlament menekülőút lehetett volna.
Mráz Ágoston Sámuel: Kormánytagnak számítanak az államtitkárok is, köztük sok tehetséges nővel. Abban igazad van, hogy magasabb szinten nincs női politikus, ugyanakkor szerintem zajlik az intenzív keresésük. A Fidesztől idegen lenne a kvótamegoldás.
A Fidesz szempontjából sikeres volt az európai parlamenti és az önkormányzati választás?
Mráz Ágoston Sámuel: A körülményekhez képest igen. A 45 százalék a korábbi eredményeknél alacsonyabb, viszont európai összehasonlításban, tizennégy évnyi kormányzás és a nehezebb gazdasági körülmények után fantasztikus teljesítmény. Sőt a kétmillió szavazó a várakozásokat meghaladóan jó eredmény a kormánypártnak.
Horn Gábor: 2024 elején egész más volt a várakozás, az volt a kérdés, hogy a Fidesznek tizennégy vagy tizenöt képviselője lehet. A tizenegy ennél szemmel láthatóan kevesebb. Az ellenzéki oldalon teljesen új helyzet állt elő, az addig ismert ellenzék az EP-választáson összeomlott, nem tudott reményt adni a választóknak. A Demokratikus Koalíció 2024 elején még azzal vágott neki az évnek, hogy ők lesznek a Fidesz kihívói, gyűjtőpártot építenek, ehhez képest a fideszes közösségből kilépve robbant be Magyar Péter. A nagy autokrata rendszerek széteséseiben általában fontos elem, hogy belülről jön valaki, aki megkérdőjelezi a rendszert. Az ellenzéki szavazók jelentős részének reményt és megoldást kínál Magyar Péter, még a ti kutatásotok szerint is erősödött a Tisza a választás óta, de az más kérdés, hogy a bizonytalanok mit gondolnak majd 2026-ban.
Hogyan volt képes a Tisza Párt pár hónap alatt 30 százalékos támogatottságot elérni a választáson?
Mráz Ágoston Sámuel: Azt a baloldali gyűjtőpártot, amelyet a Demokratikus Koalíció próbált építeni, Magyar Péter építette fel. A Tisza azért volt képes 30 százalékra – és a mi kutatásunk szerint áll jelenleg 37 százalékon –, mert az ellenzéki választók régóta elégedetlenek az ellenzéki pártok teljesítményével. Jött egy új ember, aki azt mondta, hogy győzni fog, az ellenzéki választók pedig erre vártak. A baloldali kutatóintézetek közleményei is sokat segítenek neki ebben. 2022-ben a Medián azt mérte, hogy a baloldali szavazók fele nem hitt a választási győzelemben. Most sokan dolgoznak azon, hogy a baloldali választók higgyenek a győzelemben, Magyar Péter ezért is tudja kannibalizálni a kisebb ellenzéki pártokat, ugyanakkor ez nem egyenlő azzal, hogy megnyeri a 2026-os választást. A bizonytalan szavazókról megfeledkeznek azok a kutatások, amelyek csak a biztos pártválasztók körében mérik a pártverseny alakulását. A bizonytalanok persze sokfélék, de a mi mérésünk alapján – amely egyedülálló a kutatóintézetek között –, a társadalom egészét vizsgálva a bizonytalanok pártválasztása sem kérdőjelezi meg a Fidesz előnyét.
Horn Gábor: Nem igaz, hogy csak baloldaliak lennének azok, akik nem a Fideszben gondolkodnak, ők is sokfélék, ezt egy novemberi kutatásunk is megmutatja. Nem érzem jól magam attól, hogy Magyar Péter azt mondja, se nem jobb, se nem bal, de ez az attitűd a táborának a leképeződésében is megjelenik. A Tisza szavazói között vannak liberálisok, konzervatívok, baloldaliak és egy kicsit kisebb arányban zöldek is, egyszóval sokfélék. A bizonytalanok arról is az utolsó pillanatban döntenek, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni, és arról is, ha igen, hogy akkor kire szavaznak. A rájuk vonatkozó adatok fontosak és érdekesek. A döntésüket meghatározhatja, hogy milyen lesz 2025, milyenek a gazdasági kilátások, hogyan érzik magukat 2026 áprilisában, kitől milyen ígéretet kapnak, egyáltalán kormányképesnek látják-e Magyar Pétert. A törzsszavazók elszántságával is érdemes foglalkozni, a Fidesz táborában az elkötelezettség csökkenését látjuk.
Mennyire fontos eredmény a Fidesz szempontjából a Patrióták Európáért létrehozása?
Mráz Ágoston Sámuel: Az uniós politikai színtéren ez 2024 egyik legfontosabb fejleménye, Orbán Viktor a Patriótákkal pólust képzett Európában. A Patrióták az egész jobboldali spektrumra hatással van, különösen a konzervatívokra, de indirekt módon még a Néppártra is. Giorgia Meloninak, az európai konzervatívok eddigi vezetőjének hátralépése egy utolsó kísérlet arra, hogy ne szakadjon szét a konzervatív frakció, viszont a következő egy-két-három év távlatában így is elképzelhető, hogy a Patrióták integrálják őket. Mateusz Morawiecki, a leendő konzervatív pártelnök a kongresszusi beszédében például a Patrióták és a konzervatívok együttműködéséről beszélt. Orbán év eleji beszédében hangsúlyozta, nem Európa alternatíváját kívánja felépíteni, hanem egy európai alternatívát, a brüsszeli nagykoalíció ellenzékét, s ez alighanem sikerült neki.
Horn Gábor: Az EP-választásokon a hagyományos politikai értékeket képviselő pártok továbbra is 60 egynéhány százalékos többséget értek el, ma is a Néppárt, a liberálisok és a szociáldemokraták a meghatározó szereplők. A szélsőjobboldali pártok a különbözőségeik miatt eddig sem tudtak együttműködni, és szerintem szoros szövetséget ezután sem tudnak majd kötni, de meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Kétségtelen, hogy létrejött az új frakció, viszont eddig túl nagy eredményeket nem látok részükről, az uniós fősodor továbbra is a mélyebb integráció irányába megy.
„2024-ben rengeteg kihívás érte a Fideszt, de egyáltalán nincs rossz állapotban”
Milyen állapotban van a Fidesz 2024 végén?
Horn Gábor: Nem értek egyet abban Ágostonnal, hogy a kegyelmi ügy egyszeri, véletlen esett lett volna. Belső problémákat látunk, ezekről egyébként Lázár János is szokott beszélni, tehát nem csak a gaz ellenség állítja ezt. A válságjelenségeket megmutatják a belülről érkező személyek kritikái is. Magyar Péter a fideszes közösségből érkezett, Vitézy Dávid államtitkár volt, vagy elég csak arra gondolni, hogy a Fidesz korábban meghatározó politikusa, Pokorni Zoltán Sólyom László emléktáblájánál arról beszélt, hogy újra kiépült a késő kádári rendszer. A kétmillió szavazó az EP-választáson valóban komoly teljesítmény, de egyrészt magasabb is volt a részvétel, másrészt nem lehet eltussolni vele a politikai válságjelenségeket.
Mráz Ágoston Sámuel: Az idézett politikusok szavaiból nem vonnék le messzemenő következtetéseket. Lázár János valóban többször beszél a kegyelmi ügyről, de nem tudom elhessegetni a gondolatot, hogy lehet ebben személyes szál. Több kérdésben ütköztek Novák Katalinnal, ezért is engedheti el nehezebben ezt az ügyet. Pokorni Zoltán politikusi karrierje után mondta az idézett gondolatokat, ő már sem szavaiért, sem a kerületében bekövetkezett Fidesz-vereségért nem visel politikai felelősséget. Ami a kormánypárt állapotát illeti, 2024-ben rengeteg kihívás érte a Fideszt, de egyáltalán nincs rossz állapotban, és minden esély megvan arra, hogy sikeres, 2025-ös gazdasági kormányzás után 2026-ban újra nyerjen. Ehhez persze nem árt, ha […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!