Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „És néhány újabb sikerlista szintén kéne még,
Hogy megismerjünk minden egyes külön véleményt.”
(Mi kéne még? – Presser Gábor – Sztevanovity Dusán)
Kastélytörvény: Lázár János nekiment Novák Katalinnak
Az Alkotmánybíróság 2024. január 16-án elfogadott határozatában Alaptörvény-ellenesnek találta a parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett kastélytörvényt. Novák Katalin államfő ugyanis élt vétójogával, és nem írta alá a jogszabályt, helyette az alkotmánybírákhoz küldte. Lázár János építési és közlekedési miniszter értetlenkedve fogadta a köztársasági elnök döntését, mert szerinte „gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte”.
Lázár szeretett volna a testület előtt személyesen is érvelni a szabályozás mellett, de erre csak írásban kapott lehetőséget.
Az Alkotmánybíróság – egyetértve a négy héttel később a kegyelmi botrány miatt posztjáról lemondott államfő indítványával – megállapította, hogy az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény garanciális rendelkezéseire tekintettel a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, valamint ezzel összefüggésben a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményeire is.
Az alkotmánybírák döntése, amelyhez Márki Zoltán különvéleményt, míg Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Patyi András és Salamon László párhuzamos indokolást fűzött, egyben azt is jelentette, hogy a kastélytörvényt az Országgyűlésnek újra kellett tárgyalnia. Az új szabályozást végül 2024. június 11-én fogadták el.
Kivágták a tűzifarendelet egyik rendelkezését
Az Alkotmánybíróság április 9-én hozott határozata Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4-ével megsemmisítette a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról kormányrendelet (tűzifarendelet) egyik rendelkezését, amellyel kapcsolatban alkalmazási tilalmat is elrendelt.
A Budapest Környéki Törvényszék egyik bírói tanácsa az előtte folyamatban lévő erdészeti ügyben – az eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybírósághoz fordult. A törvényszéki bírák által támadott rendelkezés alapján az idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után, az erdő felújítása során – a természetvédelmi törvényben foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Szabó Marcel) megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést, és határozatában megállapította, hogy a szabályozás – bár formálisan a különleges jogrendet kiváltó esemény gazdasági következményeinek orvoslását célozza – valóban nem teljesíti sem a szükségesség, sem az arányosság követelményét.
Nem törölhetik a szállásadók a vendégek adatait
Az Alkotmánybíróság július 9-én hozott határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a turisztikai törvényben a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vendégek bejelentésével kapcsolatos adatkezelést. Az ügyet az robbantotta ki, hogy
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!