A Józsefváros mélyén, ahol a fények sötétek, van egy underground művészeti tér, a neve: Turbina. Ha végignézünk a Vajdahunyad utcán, két saroknyira onnan már villódznak a pazarul rehabilitált Corvin Negyed vakító nagyvárosi fényei, a Turbinával szemben, az utca túlsó oldalán azonban ilyenkor, télvíz idején csak egy romos nappali melegedő várja a hajléktalanokat. Az omladozó házak falát még ’56-os belövések kráterei csúfítják. Nyolcvan méternyi távolság, és minimum háromszoros különbség az ingatlanárakban…
Itt, a Turbinában tart nyitva még a hét végéig drMáriás kellőképpen polgárpukkasztó kiállítása Sex & Drugs & Karácsony címmel december ötödike óta. Ha van tárlat, amely a Józsefváros mélyére való, nem pedig a Szépművészeti Múzeum vagy a Műcsarnok, pláne a Nemzeti Galéria csillogó kulisszái közé, akkor az örök punk vásznai azok.
Öröm a Turbinában
Mondjuk, a Munkácsy Mihály-díjas képzőművészt nem is fenyegeti az a veszély, hogy egyhamar meghívják kiállítani valamelyik fent említett múzeumba. Az ő világa a Havanna Lakótelep, a Nyócker, legjobb esetben a szentendrei Vinczemill galériája, ahol jelenleg is megtekinthető drMáriás és feLugossy László – Mikulás-napon – megnyílt közös kiállítása, melynek címe (Éljen a világűr és táguljon!) kitekintést nyúlt bolygónk határain túlra.
A Turbinában azonban nagyon is a Föld, és azon belül szigorúan Magyarország van terítéken, végtére is kevés izgalmasabb téma létezik napjaink honi belpolitikájánál. A mester modta is, hogy „azok, akik megszokták a díszes, divatos, sznob kiállítóhelyeket, talán furcsállják, hogy egy alternatív, fiatalokat megszólító kulturális központban rendez egy már valamennyire érett, ismert festő egy kiállítást, és erre kettős a magyarázat. Egyrészt nagyon fontos, hogy a művészet találkozzon a fiatalokkal, és találkozott is, mert napont százan, kétszázan tekintették meg ezt a kiállítást, és akik eljöttek, azok célzottan jöttek el ide a Turbinába, nem véletlenül estek be az utcáról. Élvezik, szeretik és magukba szívják.
Másrészt számomra azért is érdekes egy ilyen alternatív közegben rendezni kiállítást – amely amúgy teljesen rendezett kiállítótér, csak éppen díszes huszárőrizet nélkül, nem egy fényűző budavári palotában, hanem szétlőtt ’56-os épületek között, a szomszédos Corvin köz történelmi múltjával balzsamozott hangulatban –, mert itt a fiatalok a saját szabadon választott kultúrájukat képesek megélni és megvalósítani és terjeszteni.
Ilyen jellegű közegből jön drMáriás, ezért örül annyira, hogy kiállíthat a Nyóckerben, hiszen a nyolcvanas években ő itt fellépett zenekarával, a Tudósokkal a Mikszáth téri Tilos az Á-ban és a Golgota utcai legendás pincében, a Fekete Lyukban, és megannyi más alternatív helyen.
Polgárpukkasztó punk
Mellesleg a Tudósok múlt szombaton adott nagy sikerű koncertet a Turbinában, mintegy a kiállítás kiegészítőjeként. Abban a Turbinában, amely hordoz valamit a nyolcvanas, kilencvenes évek pesti undergroundjának patinájából, diszkrét bájából, szabad hangulatából. Itt, ahol szemközt egy hajléktalanoknak fenntartott nappali melegedő működik, a Józsefvárosnak abban a szegletében, amit még nem sikerült rehabilitálni.
Hála a jó Istennek, a rehabilitált részen biztosan nem állítanék ki, mert ott ingatlannepperek kis szerelmi barlangjaiban találkozgatnak mindenféle figurák, nincsenek a munkahelyükön, nem végzik a dolgukat. A Turbina és lepukkant környéke sokkal erkölcsösebb közeg, ahol Dosztojevszkij, Tolsztoj és Bukowski szelleme lebeg felettünk, tisztán és romlatlanul, akár a Szentlélek.
– evezett lírai vizekre a művész. Persze nem véletlenül állít ki drMáriás a Turbinában és hasonló helyeken, mert fel sem merül, hogy a Szépművészeti Múzeumba vagy a Műcsarnokba, esetleg a Ludwig Múzeumba meghívnák. Erről is van mondanivalója: „meglehet, azért nem hívnak meg, mert nem vagyok elég jó képzőművész, de az is lehet, hogy félnek minden mástól, ami nem a dögunalom, vagy inkább szalonképesebben fogalmaznék:
a problémamentesség, mint öncenzúra, jelen van a mai kulturális intézmények működési politikájában. Manapság alighanem ez a legfontosabb szempont, hogy valamiből ne legyen baj. Ami tulajdonképpen a szocializmus évtizedeit idézi meg igen erőteljesen.
Lehet, ezért sem férek bele az említett kiállítóterekbe. Nem tudom… De örülök, hogy olyan helyeken tudok kiállítást rendezni, mint a Turbina vagy éppen a szentendrei Vinczemill, ahol életem első közös kiállítását rendezhetem feLugossy Lacával. Ez nem azt jelenti, hogy most először állítunk ki együtt, hiszen annak idején sokat állítottunk ki még a Vajda Lajos Szabadiskolában, továbbá egyéb budapesti és vidéki tárlatokon, és koncerteztünk is együtt a Fiatal Művészek Klubjában, a Vajda Lajos Stúdióban és számos más helyen.”
Szörfözés a magyar valóságba
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/12/31/drmarias-turbina-kiallitas-polgarpukkaszto-punk/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!