Újlaki Ákos előadásában kiemelte, hogy a magyar lakosság egészségállapotának javulásához az egészségügyi rendszer finanszírozását GDP-arányosan 1,5-2 százalékponttal meg kellene emelni, amivel nagyjából a cseh színvonalat érnénk utol. Ez a pluszforrás álláspontja szerint érkezhetne lakossági, munkáltatói befizetésekből, illetve az egészségkárosító termékek jövedéki adójából.
A magyar egészségügy a jelen finanszírozási körülmények között sem mondható rossznak
– mondta az egészségügyi ellátórendszerek nemzetközi felmérésével is foglalkozó cég képviselője, hozzáfűzve: ebben a tekintetben Lengyelországgal és Romániával egy szinten helyezkedik el Magyarország, az egészségügyben dolgozók aránya is hasonló ezekben az országokban.
Csehországot illetően megjegyezte: az összehasonlítás csalóka, mivel ott bizonyos demográfiai változások miatt is kedvezőbbek a mutatók hozzánk képest, növekvő és fiatalabb társadalomról van szó. Meglátása szerint ha hazánkban kedvező változások következnek be a betegellátás területén, olyan 15 év múlva érhetjük el a cseh szintet.
Harmonikus együttélés
A BCG szakembere úgy véli, az erős állami egészségügyhöz korlátozni kell a magánszolgáltatók tevékenységét, ami egyelőre szabályozás nélkül, piaci dinamikák alapján működik. Az orvosok áramlását ellátás- és betegbiztonsági szempontok miatt tartja célszerűnek szabályozni, az állami egészségügyben a stabil létszám kialakítása miatt. További problémaként említette, hogy jelenleg nincs pontos rálátás arra, mennyit dolgozik az adott orvos a két rendszerben együttesen, illetve melyik szolgáltatónál vállalnak többletmunkát.
Újlaki Ákos szerint az állami rendszer ügyeleti ellátását nem megingatva, minőségi és teljesítményi előfeltételekhez kellene kötni az engedélyt a magánszolgáltatónál végzett munkához az egészségügyben dolgozók maximális óraszámának meghatározásával, ami transzparensen követhető. A szakértő szerint azt is meg kellene határozni, hogy mely cégek végezhetnek magánegészségügyi szolgáltatást.
A magánszolgáltatók bevonása véleménye szerint szektorsemlegesen és koncesszióalapon működhet az egészségügyben, a helyi ellátási kötelezettségeket figyelem bevéve. Ez esetben kiegyensúlyozott finanszírozás valósulhat meg. Továbbá lehetőséget kellene biztosítani a lakosoknak a magasabb szolgáltatás térítés ellenében történő igénybevételére, például hogy egyágyas kórtermet vagy jobb protézist kapjon.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!