Az észak-amerikai kontinens legrangosabb egyetemeit tömörítő konferenciát, az American Control Conference-t (ACC) évente szervezik az automatizálási rendszerek területén. Idén a nulladik nap témája az orvostudomány mesterséges intelligencia alapú mérnöki megoldásokkal történő támogatása volt, amelyet az USA kormánya az elkövetkező kutatási intervallum egyik prioritásaként hirdetett meg. A workshopon a legrangosabb amerikai és kanadai egyetemek képviseltették magukat többek között a Stanford, az MIT (Massachusetts Institute of Technology), a Perdue, a Berkeley és a Floridai Egyetem kutatói is bemutatták innovatív megoldásaikat. Utóbbi két intézmény meghívására érkezett Prof. Dr. Kovács Levente a nemzetközi szakmai fórumra, mint a kiberorvosi tématerület és terminológia megalkotója.
A világ legjobb egyetemei olyan megoldásokat kerestek, amelyek mesterséges intelligencia alapú rendszerekkel segítenek hatékonyabb személyre szabott terápiákat találni. Amikor a Cyber-Medical Systems kifejezésnek utánanéztek, kiderült, hogy Magyarországon évek óta folyik a területen kutatás, és ebben nemzetközi szervezet alakult irányításom alatt 2016-tól
‒ fogalmazott az Óbudai Egyetem rektora. Az intézmény 2020 márciusában hozta létre a Kiberorvosi Kompetencia Központot (KIKOK), ahol orvosinformatikai rendszereket fejlesztenek három fő fókuszterületen, a digitális patológia mellett, terápiás algoritmusok, inzulinadagoló eszközök pontosabb dozírozásának mesterséges intelligencia alapú meghatározásában.
Terápia optimalizálás tumormodellezéssel
Az amerikai konferencia szervezőinek figyelmét leginkább még az 2016-ban az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával induló tumormodellezés projektjük keltette fel, amit az Élettani Szabályozások Kutatóközpont (PhysCon) valósított meg. Ennek lényege, hogy úgynevezett biostatisztikával modellezik a daganatok viselkedését, ami alapján jobban tudják személyre szabottan meghatározni az onkológiai készítmények adagolását. Kovács Levente elmondta, hogy már létező terápiák hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó adagolására keresték a matematikai modellekkel a választ. Laboratóriumi körülmények között, egereken tesztelték a kifejlesztett algoritmusokat.

Mint rámutatott, a daganatos betegségek gyógyításában vitathatatlan jelentőségű kemoterápiának mellékhatásai miatt van rossz híre, de kisebb adagokban jobban tolerálja a szervezet. Ma az orvosi protokoll alapján hat hónapig 23 naponként kapja meg a beteg a kombinált kemoterápiát, míg az ÓE kutatócsoportja a laboregereknél kisebb dózisú és sűrűbb adagolást alkalmaz,
ennek köszönhetően élettartamuk jelentősen, a korábbi 80-napról 300 nap fölöttire nőtt.
„Az örökletes mellrák esetében teszteltük a módszert, de minden erezettséget generáló tumornál működhet az elképzelésünk, akár a vastagbélrák esetében is” – jegyezte meg a rektor. Napjainkban még az azonos típusú rákkal diagnosztizáltak onkoterápiája hasonló, azonos gyógyszereket kapnak, az egyedi különbségeket figyelmen kívül hagyva. A betegadatok szerint lefuttatott algoritmus azonban egyedi, hatékonyabb kezelési javaslatot tud adni, javítva ezzel a túlélési esélyeket és csökkentve a rezisztencia kialakulásának kockázatát.
A személyre szabott terápiák ugyan még a legdrágábbak, de a kutató rektor úgy véli, a célzottabb, pontosabb gyógyszerezéssel jelentősen lehet csökkenteni a költségeket. „A szintén kiberorvoslás kategóriájába eső, testre rögzíthető szenzoros inzulinpumpát 2015-től használhatják Magyarországon az 1-es típusú diabéteszben szenvedők, ami hasonlóan személyre szabott terápiát jelent mégis mindenki használja, aki a betegcsoporthoz tartozik. Mindez az érintettek kezelésére általánosan alkalmas eszköz egyedi beállításával valósult meg.
Az említett daganatos betegségeknél éppúgy működhet a mesterséges intelligencia alapú terápiás dozírozás javaslat az egyéni bizonytalansági faktorok szűk keretek között tartásával
– fogalmazott Kovács Levente, hozzátéve: a tudomány olyan gyorsan fejlődik, hogy akár 10-15 év múlva krónikus betegség szintjére lesz redukálható a rák, amiben az egyedi terápiás megoldásoknak nagy jelentősége lesz.

A KIKOK konzorciális partnerével, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Gyógyszer-rezisztencia kutatócsoportjával és a 3DHisTech céggel dolgozik közösen az a kemoterápiás kezelések optimalizálásán. A preklinikai állatkísérletek már nagyobb számú egérpopuláció […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!