Koroknai Zoltán jezsuita szerzetes atya, a Párbeszédek Háza képviselője elmondta, hogy először rendezik meg a „Szólj be a papnak!” elnevezésű rendezvényt, amelynek központi eleme a kiengesztelődés, aminek egyik útja a párbeszéd. „A mostani esemény is lehetőséget ad arra, hogy különböző hátterű emberek elmondják véleményüket életről, halálról, megértéssel egymás véleménye felé” – mondta.
Meskó Zsolt író-moderátor azzal kezdte: senki sem tudja, hogy Jézus nevetett-e vagy volt-e halálfélelme. „Átélt-e valaki valaha olyan szenvedéseket, hogy megfordult a fejében a halál gondolata?” – kérdezte a közönségtől. Erre meglepően sokan tették fel a kezüket. Ezután Karsai Dánielhez fordult azzal a kérdéssel, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll saját ügyével.
„Megpróbálom én magam felhívni a nyilvánosság figyelmét az eutanáziára, párbeszédet indukálva. Magam is tapasztaltam, hogy nem merünk erről beszélni. Meglepődtem azon, hogy milyen sokan érdeklődnek az ügy iránt, eddig csak higgadt, empatikus kommunikációban volt részem” – emelte ki válaszában az ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász.
Félünk tőle, ezért nem beszélünk róla
Hofher József jezsuita szerzetes elmondta, hálás Karsai Dánielnek, amiért olyan témát hozott felszínre, amit mindenki kerül. „Nélküle most üres lenne ez a terem, pedig fontos a halálról beszélni, hiszen egyszer mindenkinek szembe kell nézni ezzel” – húzta alá.
![Hofher József](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5162/51620/516209/51620995_1546b3eb92a0ad1f9443bda9b2e8d174_wm.jpg)
Orosz Gábor Viktor evangélikus teológus hangsúlyozta, hogy pszichésen is megterhelő ezzel a témával foglalkozni, erről sokat beszél a hallgatóival is. Felhozott egy példát: amikor a vadnyugaton összeütközött két vonat, és az egyik fűtője beszorult a lángoló mozdonyba, és haláltusájában azt kiabálta, hogy lőjék le. „Érdekes, hogy a lelkésznek készülő hallgatók évfolyamonként máshogy reagálnak arra kérdésre, hogy mit tennének. Legutóbb 70 százaléka megszüntette volna ennek az embernek a szenvedését.” Hozzátette, hogy ez mindig eszébe jut, amikor az életvégi döntések kerülnek szóba. „A halálba történő segítés az élet egyik legszentebb pillanata, a születés fogható még ehhez” – fogalmazott.
Karsai Dániel szerint az életnek sok szent pillanata van, a születés és a halál abból a szempontból különleges, hogy azokból egy van, „és ez az, ami keretet ad létezésünknek”. A súlyos betegségben szenvedő jogász kitért arra, hogy sokat gondolkozott azon, mi az, amiről eddig még nem beszélt. „Azt még sose kérdezte meg tőlem senki, hogy akarnék-e örökké élni. Biztos, hogy nem, mert akkor elvész belőlem az a drámai feszültség, ami a tettvágyat szüli” – jegyezte meg. Szerinte tízezer év alatt a világ legszorgalmasabb emberén is úrrá lenne a fásultság.
A jog csak lehetőség
Az evangélikus lelkész szerint fontosabb kérdés, hogy miért éljünk. „A keresztény egyház közös álláspontja, hogy élet és halál kérdésében Isten dönt, aki Jézus Krisztusban örök élettel ajándékozott meg minket. Ugyanakkor vannak eltérő nézőpontok az eutanáziával kapcsolatban. A protestánsok úgy vélik, hogy az ember kerülhet olyan helyzetbe, amikor a szenvedései elviselhetetlenek” – mondta. Kitért arra, hogy a palliatív (az életvégi szenvedést csökkentő) ellátáshoz mindenkinek joga van Magyarországon.
Karsai Dániel erre úgy reflektált: a jogászok ezt emberi jogi nézőpontból vizsgálják, az emberi méltóságot kell védeniük. Orosz […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/10/31/karsai-daniel-alkotmanyjogasz-eutanazia-jezsuita-vitaest/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!