Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Azzal kezdtük a március 14-én rögzített beszélgetést Káel Csabával, a Nemzeti Filmintézet vezetőjével, hogy miért tartott öt évig a sorozat forgatása. Ennek egyik oka az volt, hogy mivel a 15. században játszódik a cselekmény, ezért meg kellett teremteni hozzá az autentikus környezetet, a ruhákat, a lakomák ételválasztékát, de lehetne említeni az öt nagy csatajelenet forgatását is.
A mai Nándorfehérvár, vagyis Belgrád nem volt alkalmas helyszín, mert egyáltalán nem úgy néz már ki – sem a vár, sem a folyók – ahogyan a csata idején. Gyakorlatilag a megújult fóti stúdióban építették meg Nándorfehérvár teljes bástya- és várrendszerét.
134 beszélő szerep, több ezer szereplő
Káel Csaba elmondta, hogy a sok szereplő ellenére a csaták tömegjeleneteit még ki kellett egészíteni CGI-jal, vagyis számítógépes grafikával, hiszen egy korabeli százezres török sereget képtelenség lett volna statisztákból összeverbuválni.
Mivel Magyarországon nincs kifejezetten filmes színész, hiszen zömében mindenki valamelyik színházhoz tartozik, így tényleg embert próbáló volt összeszervezni a színészeket egy-egy felvételhez.
Átbeszéltük azt is, hogy mi történik a több száz, a produkcióhoz készült korabeli kosztümmel, ruhával, vértekkel, fegyverekkel a forgatás után. A filmügyi kormánybiztos elárulta, hogy a ruhák egy részét kölcsönzik, az újak viszont a Filmintézet jelmez- és díszletraktárába kerültek a forgatás után.
Miért készült a Hunyadi kooprodukcióban?
Ez a megaprodukció túl nagy falat volt Magyarországnak, illetve maga Hunyadi személye, korabeli tettei, hogy megállította a törököket, más szomszédos ország számára is fontos történelmi esemény volt. Emellett kellett találni egy nemzetközi filmterjesztő céget, ez a német Beta Film lett, amelyik ugyanakkor beszállt a sorozat gyártásába is, tehát még inkább fontos volt számára, hogy sokfelé értékesítse majd a sorozatot. Mellettük ott vannak még az osztrákok és a kanadaiak.
A filmterjesztéssel Európa már évtizedek óta küszködik, miközben a filmpiacot zömében az amerikai produkciók uralják. Ugyanakkor a kontinens ellustulva rászokott arra, hogy az állam támogassa a filmes rendszereket.
Első körben a közép-európai országok közszolgálati vagy vezető kereskedelmi televízióban szeretnék, ha vetítenék a Hunyadit, már csak azért is, mert kilenc ország – hazájukban kedvelt – színészei láthatók a sorozatban. Ezután Nyugat-Európa felé vinnék, majd a globális filmpiac következne.
Mennyibe került a 10 részes Hunyadi?
A filmügyi kormánybiztos pontos összeget nem tudott mondani, mert még most is vannak költések (reklám, promóció). A büdzsé állami támogatásból és a kooprodukcióban részt vevő cégek pénzéből állt össze. A felvetésre, hogy producerek szerint egy-egy rész előállításának becsült költsége 2,2-2,8 milliárd forint között mozgott, Káel Csaba elismerte, hogy milliárdos tételekről van szó epizódonként. A Nemzeti Filmintézet 6,3 milliárd forintot adott.
Miért került bele annyi erőszak és szex?
Már az első részek vetítése után is voltak olyan hangok, amelyek kifogásolták, hogy túl véres csatajeleneteknek, leszbikus szerelemnek, vagy direkt testiségnek lehettek szemtanúi a nézők. Káel Csaba azzal kezdte, hogy összességében nagyon pozitív volt a fogadtatása a sorozatnak, amely Bán Mór Hunyadiról írott műveinek adaptációja.
Ezek pedig nem öncélú megjelenések, hanem azt a dramaturgiát szolgálják, amit az alapmű maga is számonkér a korabeli nyers, durva világon.
Káel szerint nem valós az a felvetés, hogy eredetileg családi mozinak tervezték a Hunyadit és nem jó irány, ha az Egri csillagokkal keresnek párhuzamot ebben a sorozatban.
Támogatott magyar filmesek és független magyar filmesek
Nem lehetett megkerülni azt a tényt, hogy két olyan hazai film fut a mozikban – a Hogyan tudnék élni nélküled? és a Futni mentem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!