Haseeb Ahmad, a Novartis Innovative Medicines európai elnöke az Indexnek többek között arról beszélt, hogy
- mennyire érintette az európai gyógyszerhiány a vállalatot,
- hogyan hatott a gyógyszercég hazai leányvállalatára a kormány által bevezetett extraprofitadó,
- említést tett a Novartis legújabb terápiás innovációiról,
- a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságáról a gyógyszerfejlesztésekben,
- valamint kitért arra is, hogyan profitálhat a hazai lakosság a gyógyszercég magyarországi kutatás-fejlesztési régiós központjából.
Innovatív megoldások
A svájci központú globális gyógyszervállalat magyarországi kutatás-fejlesztési központjának hatásköre kiterjed mintegy tucatnyi európai és Európán kívüli országra is. Mi alapján határozták meg ezt a földrajzi értelemben kiterjedt klasztert?
A képességek hasonlóak több más piacunkon, de Magyarországon nagyon erős az emberi tudásbázis, ezért a regionális tevékenységeket innen fogják felügyelni, míg az akadémiai munka megmarad helyi szinten. Nemzetközi vállalatként 120 országban vagyunk jelen termékeinkkel, Magyarország földrajzi értelemben is Európa közepén található, így jó eséllyel tudunk tehetséges szakembereket toborozni. Nem elég, ha egy-egy ország a kutatás-fejlesztésben élen jár, ha ott a fenntartási és humánerőforrás-költségek magasabbak.
A magyarországi innovációs központban folyó munkát önállóan, saját szakemberekkel fogják végezni, vagy együttműködnek helyi egyetemekkel, kórházakkal?
Közös munkát tervezünk az orvosi egyetemekkel, és országszerte jelenleg 65 klinikai vizsgálatot folytatunk, ami több száz magyar vizsgálati pontot jelent, országos intézetekkel és 19 megyei kórházzal karöltve a teljes terápiás spektrumunkat lefedve. A Semmelweis Egyetemmel már több kutatásunk sikerrel zárult.

Gondolok itt az SMA, a gerinc eredetű izomsorvadással diagnosztizált gyerekek vagy a retinális disztrófiában szenvedő betegek számára a vakság elkerülésére fejlesztett génterápiánkra.
Az ilyen eredmények alapján döntöttük el, hogy fejlesztéseink számára Magyarország kedvező környezet, így úttörő szerepet vállalhat más országokban is a jó gyakorlatok megvalósításában. A Magyarországon kezdeményezett új vizsgálatok 8-12 százalékát, évente 25-35 vizsgálatot a Novartis végez, ami a lakosság részéről is aktív szerepvállalást mutat. Négyszáz embert foglalkoztatunk helyi vállalatunknál, a mostani fejlesztéssel a kutatási csapat 25 százalékos bővítését tervezzük.
Most mi a legígéretesebb kutatás, amit hazánkban terveznek megvalósítani?
A Semmelweis Egyetemmel közös kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére irányuló kutatásunk tűnik jelenleg a legígéretesebbnek. Európában és Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számít, a kontinensen élők 37 százaléka, a magyarok 49 százaléka veszti életét emiatt. Érdekes módon 1960–2010-ig tíz évvel nőtt az európaiak várható élettartama, de ezután a szív- és érrendszeri problémák egyre gyakoribbá váltak, ami megtörte ezt a kedvező statisztikát. Európában évente 13 millió embernél diagnosztizálják, Magyarországon pedig 25-50 ezer is lehet az új érintettek száma minden esztendőben. A megoldást nemcsak az innovatív terápiák bevezetése jelenti, hanem össztársadalmi együttműködés, népegészségügyi program a megelőzésre, és a kutatási adatok segítségével a rizikócsoportok kiszűrésére. A jelenlegi magyarországi 76 év átlagéletkor ezzel akár az uniós átlagot jelentő 81 évre lenne növelhető.
A skandináv országok kapcsán a szív- és érrendszeri halálozásokban a 70-es évekig a finnek éppúgy élen jártak, mint mi, mára pedig feleannyian szenvednek a betegségben, mint hazánkban. Mivel ott is jelen vannak, és most a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése került a fókuszba, az ottani tapasztalataikat átültetik a magyarországi gyakorlatba?
A rövid válasz, hogy igen. Nemzetközi cégként a jó gyakorlatokat mindig megpróbáljuk alkalmazni minden olyan környezetben, ahol szükség és lehetőség van erre. A leghatékonyabb gyógyszerek segítenek az életkilátásokban, de az életmód jelentőségét nem szabad lebecsülni. A finneknél is többlépcsős folyamat vezetett a kedvező statisztika eléréséhez, az egyik legfontosabb, hogy náluk ezeket a törekvéseket egy átfogó kormányzati népegészségügyi program is támogatta, az étrend, a mozgás, a káros szenvedélyek mellőzése a betegség kialakulásában mind szerepet játszik.

Adatbirodalom
A mesterséges intelligencia alkalmas a betáplált orvosi tudásanyag felhasználásával a képalkotó CT-, MRI-, röntgenfelvételek diagnózisára, a gyógyszerkutatásokban vagy az említett megelőzésben milyen szerepe lehet az új technológiának?
Fontos, hogy minőségi adatokkal rendelkezzünk: a Semmelweis Egyetemen óriási adathalmaz áll rendelkezésre. Egyrészt csaknem 10 év távlatában 17 ezer infarktusos betegről szóló adatállomány, akiknek a sorsát végig lehet követni, milyen kezelést kaptak, lett-e újabb infarktusuk. Illetve Covid idején is több ezer további részletes adatfelvétel történt. Ezek elemzéséből a mesterséges intelligencia képes lehet megbecsülni, hogy […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!