Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A QS Quacquarelli Symonds január 28-án tette közzé a QS World University Rankings: Europe listáját, amely 42 ország 958 egyetemét rangsorolja. Az idei lista megerősíti Európa stabil és jól bejáratott felsőoktatási hierarchiáját, ugyanis a top 10-ben nem jelent meg új szereplő, ami azt mutatja, hogy a kontinens vezető egyetemei hosszú távon is megőrizték pozíciójukat. A rangsor élén így továbbra is a brit egyetemek dominanciája figyelhető meg: a legjobb tíz intézményből hét az Egyesült Királyságból kerül ki. A lista élén az Oxfordi Egyetem végzett, míg a nem brit intézmények közül a legjobb helyezést a svájci ETH Zürich érte el második helyezésével. De befért az Université PSL, Párizsból a nyolcadik, valamint az EPFL – École polytechnique fédérale de Lausanne, szintén Svájcból a tizedik helyre.
A QS szerint az európai rangsort továbbra is a kontinens „akadémiai nagyhatalmai” vezetik, különösen az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Svájc intézményei. Ezek az országok évtizedek óta jelentős mértékben fektetnek be a felsőoktatásba és a kutatásba, ami tartós versenyelőnyt biztosít számukra a nemzetközi mezőnyben.
A rangsor készítői kiemelték, hogy Európa felsőoktatásának egyik legnagyobb erőssége a nemzetközi együttműködés, a határokon átnyúló mobilitás, valamint a közös képzések és transznacionális egyetemi szövetségek térnyerése. A QS Europe Rankings 12, kifejezetten az európai sajátosságokra szabott mutató (tanulmányi tapasztalatok, globális szerepvállalás, fenntarthatóság, foglalkoztathatóság) alapján értékeli az intézményeket, így átfogó képet ad a kontinens felsőoktatásának jelenlegi állapotáról és erőviszonyairól.
A QS európai rangsora a szervezet más listáihoz hasonló módszertannal készül azzal a különbséggel, hogy az értékelés során nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a nemzetköziesítést és a mobilitást mint fontos európai értékeket.
Viszont nem feledkezhetünk meg a magyar egyetemekről sem, hiszen egészen nagy számban képviselik hazánkat ezen a csaknem ezer intézményből álló rangsorban. Egészen pontosan 17 magyar felsőoktatási intézmény fért be a legjobbak közé.
Élen az ELTE
A 2026-os eredmények alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem továbbra is a legjobb felsőoktatási intézmény Magyarországon, Kelet-Európában pedig a hatodik. Az egyetem az összesített listán a 194. helyen áll, az ELTE-t a Szegedi Tudományegyetem (219.), a Debreceni Egyetem (223.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, (246.), a Pécsi Tudományegyetem (292.), a győri Széchenyi István Egyetem (399.), az Óbudai Egyetem (408.), a MATE (410.) és a Pannon Egyetem (476.) követi a rangsorban.
Az ELTE idén a vizsgált európai intézmények 79,9 százalékánál jobb eredményt ért el összesítésben. Az egyes indikátorokat tekintve az intézmény a diplomások elhelyezkedési lehetőségei alapján az európai élmezőny 76. helyén áll, beérkező hallgatói mobilitásban a 105., kimenő hallgatói mobilitásban a 144. helyre került. Az akadémiai elismertségben a 158., a munkáltatóiban a 161. a rangsorban, míg fenntarthatóságban a 171., a nemzetközi kutatási együttműködések alapján pedig a 198. helyen szerepel.
Ezzel Magyarországon az ELTE nemcsak összesítésben, de az akadémiai hírnév, az elhelyezkedési lehetőségek, a nemzetközi kutatási együttműködések és a kimenő hallgatói mobilitás indikátoraiban külön-külön is a legjobbnak bizonyult,
míg a publikációk idézettségét tekintve a második, a munkáltatói hírnév, a beérkező hallgatói mobilitás és a fenntarthatóság alapján pedig a harmadik helyen áll hazai viszonylatban.
Keleti top 10
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jelentős előrelépést ért el a rangsorban: a listán kilenc helyet javítva a 219. helyen végzett Európában. Különösen figyelemre méltó az SZTE teljesítménye a kelet-európai régióban, ahol
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!