Ismét a külpolitika lehet a kampány egyik fő ütőkártyája. Az elemző szerint a Fidesz számára lehetőség és kockázat is, hogy a magyar–ukrán konfliktus és az iráni háború egyszerre formálja a kampány napirendjét. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort arról kérdeztük, miként befolyásolhatja a Barátság kőolajvezeték körül kialakult konfliktus a választási kampányt, illetve jelenthet-e fordulópontot a közel-keleti háború a magyar belpolitikában. Szó esett arról is, milyen külpolitikai teljesítményt tud felmutatni a Tisza Párt, valamint arról, miként értékeli, hogy Orbán Anita bécsi fórumára nem engedték be a sajtó képviselőit.
Ismét a háború dönthet?
Nagy Attila Tibor szerint mintha ismételné önmagát a magyarországi választási kampányok elmúlt évtizede, bár egyelőre nem látható pontosan, milyen mértékben és kinek kedvezhet ez a helyzet. Az elemző emlékeztetett: a Fidesz a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választáson részben külpolitikai témákkal tudott győzni. Előbbinél a migrációellenesség, négy évvel később pedig az orosz–ukrán háború kitörése adta a kampány egyik meghatározó keretét. Most az látszik, hogy a 2026-os kampányt is erőteljesen befolyásolja a nemzetközi környezet: elmérgesedett a magyar–ukrán vita, miközben az iráni háború is felkeltette a politizáló közvélemény figyelmét.
„Amit még nem tudunk, hogy a külpolitikai témák fontossága mennyire befolyásolja majd a választások eredményét” – jegyezte meg Nagy Attila Tibor. Hozzátette: jól látható, kinek áll inkább érdekében a tematizálás. Magyar Péter nem szívesen – pláne nem hosszan – beszél külpolitikai ügyekről; inkább azokra a kérdésekre helyezi a hangsúlyt, amelyek reményei szerint a Tisza Párt pozícióját erősítik: az állam működési zavaraira, a közszolgáltatások – egészségügy, vasúti közlekedés, szociális ellátás, gyermekvédelem, közoktatás – problémáira, valamint a korrupcióra és a NER-hez köthető nagyvállalkozók gyarapodására.

Ezzel szemben a Fidesz számára nem kedvező, ha a tizenhat éve tartó kormányzás nyomán az állam működési zavarai kerülnek előtérbe. Amennyiben belpolitikai témákról esik szó, a kormányfő inkább a családtámogatási rendszert, a munkaalapú társadalom koncepcióját és a jóléti intézkedéseket – például a 14. havi nyugdíj első részletét, egyes anyák adómentességét, a hathavi fegyverpénzt, legutóbb pedig a pedagógusoknak járó egyszeri 150 ezer forintos juttatást – emeli ki. Ha a kampány fókusza a külpolitikára kerül, a kormányoldal hangsúlyos és erőteljes retorikával él. A 2022 óta tartó háború veszélyére való folyamatos utalás a kormányoldal részéről tudatos pozicionálás: Orbán Viktort a béke megőrzésére képes, hiteles vezetőként állítják be.
Brüsszeltől Kijevig: új frontvonal a kampányban
Nagy Attila Tibor arra is rámutatott: a kormányoldal kommunikációs narratívájában „Brüsszel” régi ellenfél, mellé azonban „felzárkózott” Ukrajna is. Az „olajblokád” ügye tovább erősíti az Ukrajnával – illetve Volodimir Zelenszkijjel – szembeni negatív képet. A kormányt támogató sajtóban Ukrajna gyakran negatív összefüggésben jelenik meg – a kárpátaljai magyarok helyzete, a korrupció vagy a kényszersorozás témáján keresztül –, az élesedő olajvita pedig már Magyarország energiaellátását fenyegető szereplőként mutatja be az országot. „Megtámadtak minket” – fogalmazott a miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott legutóbbi interjújában.
Az elemző úgy véli: amikor Orbán Viktor a napokban nyílt levelet intézett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz, annak nem az volt a célja, hogy az ukrán államfő elszégyellje magát – „ez az álmok világába tartozna” –, hanem az, hogy minél több választópolgár számára rögzítse: Ukrajna, illetve annak elnöke a magyar érdekek ellenében cselekszik.

A kormányfő a Patrióta YouTube-csatorna fórumán és egy DPK-gyűlésen is kihívásnak nevezte Magyarország számára, hogy Ukrajna tartósan 800 ezres hadsereget kíván fenntartani. „Az ukránok bármire képesek” – jelentette ki többször is Orbán Viktor.
A Fidesz-kormány abban mindenesetre következetes, hogy évek óta Ukrajna-ellenes politikát és kommunikációt folytat, és az olajvezeték-vita kétségtelenül felerősítette ezt a témát. Ha nem érkezik olaj – vagy csak drágábban, ahogy azt a kormány állítja –, és emiatt nőnek az energiaárak a cégek és a háztartások számára, az már közvetlenül érintheti a választópolgárok mindennapjait, így az Ukrajnával kapcsolatos vita is kézzelfoghatóvá válhat
– fogalmazott Nagy Attila Tibor. Hozzátette: mivel évek óta nem egy malomban őröl Ukrajna és Magyarország vezetése, Zelenszkijék aligha bánnák Orbán Viktor választási vereségét, számukra pedig a Tisza kezelhetőbb partnernek tűnhet.
Az ukrán érdek ebből a szempontból az lehetne, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek elősegítik – vagy legalább nem akadályozzák – a Tisza győzelmét.
Ehhez képest az ukrán politika feltűnően aktív Magyarországgal kapcsolatban: az ukrán elnök többször is élesen bírálta Orbán Viktort, például a davosi […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!