Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Lőrincz András rögtön egy szemléletes példával rukkolt elő.
Mi az a kínai doboz?
Tételezzük fel, van egy nagy dobozunk, amelybe egyik oldalán bedugunk egy papírlapon magyar szöveget, majd a bent üldögélő emberke a maga hatalmas szótárát iszonyatos sebességgel forgatva, lapozgatva lefordítja amit kapott, majd a másik oldalon kijön a szöveg kínai nyelvű változata. Feltehető a kérdés: tud kínaiul a dobozban ücsörgő emberke?
Török Bernát ehhez azt tette hozzá, hogy minden ilyen esetben humán terminológiához igyekszünk hozzákötni a mesterséges intelligencia (MI) tevékenységét, tehát azt mondjuk képet “fest”, vagy verset “ír”. Ma már olyan “gépekkel”, szoftverekkel állunk szemben, amelyek minden eddiginél jobban megközelítik az emberi gondolkodást. De ezzel együtt kijelenthető, hogy nem gondolkodik, és mindenképpen el kell különíteni a gépet és az embert.
A szakember utalt arra, hogy az emlős agynak van valami olyan tulajdonsága, amely az evolúció során fejlődött ki. Nem tudjuk pontosan mi az, ez még nyitott kérdés, de valami olyasmi, ami például az autistáknál is hiányzik, de például a kutyáknál már megvan.
Az emberi gondolkodásban erős absztrakciók mennek végbe és ez az, amit még nem tudjuk megmondani pontosan hogy miként, ezen nagy erőkkel dolgoznak a biológusok és a MI szakértők.
Bizonyos területek – például sakk – azért teljesít az embernél jobban a gép, mert milliárd adatot tápláltunk be előtte és ezek kombinatív értékelésében gyorsabb, mint mi vagyunk. Viszont Török Bernát szerint nem felejtsük el, hogy mindezt a gép adatok segítségével éri el, viszont az emberi gondolkodás adatokkal nem írható le.
Lőrincz András szerint
az embernél az érzelem nem más, mint vegyi folyamatok. Ezeket lehet imitálni, a gép tud úgy viselkedni, mintha lennének érzelmei.”
Másfél évente állítunk elő annyi adatot, mint az emberiség kezdetétől napjainkig
Ebből adódik az a kérdés is, hogy kell-e szabályozni a MI-t? Török Bernát szerint ez a folyamat már elindult, ezúttal mintha nem lennének lemaradva a jogalkotók, ellentétben az internettel. Külön érdemes azokkal a területekkel foglalkozni, ahol veszély jelentkezhet. Ilyen például az igazságszolgáltatás, ahol ma már sokfelé alkalmaznak ún. döntéssegítő rendszereket, ahol a chatbotok megkapják korábbi ügyek százait és ezek “áttanulmányozása” után segítik a bíróság munkáját.
Ettől azt remélték, hogy ritkábban születnek majd diszkriminatív ítéletek. Azonban a példák azt mutatták, hogy nem ez történt. Mégpedig azért nem, mert a korábban, diszkriminációt is tartalmazó ítéleteket adták át a gépnek adatként, amely ezt magától értetődőnek vette és e szerinti döntést javasolt.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!